Zárszámadás, 1909

Jelentés az 1909. évi zárszámadásról

TDLKIADÁSUK STB. A „BENDES" KEZELÉSNÉL. 199 Túlkiadás van: Föídmiveiésa,,Kegyúriterhek" alrovat(7^)„egyháziczélokra" tételénél 1.673 K 59 f, m

i Js^í',,,,,, b) „iskolai és kórházi czélokra" tételénél .... 157 „ 56 „ az „Ármentesitő és vízszabályozási költség" alrovaton 69.405 „ 01 „ összesen . . . 71.236 K 16 f, amit a többi alrovaton elért 27.947 „ 20 „ megtakarítás a fent kimutatott 43.288 K 96 fre mérsékel. Ezen túlkiadás indokolására a minister a következőket adja elő : A „Kegyúri terhek" alrovatának a) és b) tételénél mutatkozó fenti lényegtelen túlkiadást az idézte elő. hogy a kegyúri személyzetet megillető természetbeni illetmények megváltása czimén a termények árának emelkedése folytán nagyobb összegű kiadás volt utalványozandó. Az „Ármentesitő és vízszabályozási költség" alrovaton mutatkozó túlkiadást a temeskubin-dubováczi ármentesitő társulat részére kiutalványozott és az állami birtokokat terhelő 1909. évi járulékok okozták, amely költség bekövetkeztét az előirányzat egybeállítása idején előrelátni nem lehetett. Ugyanis az előirt munkaprogramul megtartása mellett az ármentesitő munkálatok csak az 1911. évre nyertek volna befejezést, mig a kedvező időjárási viszonyok folytán a kérdéses munkák még az 1909. évben elkészültek. Miután pedig az ármentesités előnyeit az állami jószágok tényleg' élvezték, de egyébként is a kérdéses járulékok mint köztartozás esedékessé váltak s igy a kincstárral szemben közigazgatási uton behajthatók voltak, a kérdéses járulék fedezet hiányában is utalványozandó volt. Mindakét rovaton az előrelátható túlkiadás a ministertanácsnak bejelentetvén, a ministertanács annak utalványozásához hozzájárult. 24. czim. A mező- és közgazdaság különböző ágai. 2. rovat. Dologi kiadások. Ezen a rovaton a megszavazott 1/160.918 K hitellel szemben 31.182 K 90 f megtakarítás mutatkozik ugyan, de az utalványozott 1.129.735 K 10 fben oly kiadás foglaltatik, amelyről sem a költségvetés, sem pedig az azt kisérő indokolás szerint kifejezetten gondoskodva nem volt s amely ennélfogva az 1897. évi XX. t.-cz. 22. §-ában foglalt rendelkezések szempontjából a zárszámadás során külön indokolandó. Ugyanis a „Magyar Gazdák Értékesítő Szövetkezeté"-t oly üzleti veszteségek érték, hogy azok folytán a csöd elkerülése végett a csendes felszámolást alapszabályszerüleg kimondotta és az üzletrészjegytulajdonosokat közgyűlési határozattal a szövetkezet tényleges tartozásaihoz mérten a kétszeres szavatosság felerészének megfizetésére kötelezte. Ezen az alapon az ezen számadási ág terhére annak idejében jegyzett és értékpapírként bevételezett 500 drb. egyenkint