Zárszámadás, 1909

Jelentés az 1909. évi zárszámadásról

T1JLKI ADÁSOK STB. A „BENDES" KEZELÉSNÉL. 195 Túlkiadás VOlt: Földmivelésügyi a „Napidijak" alrovaton 10.908 K 96 f, ministerium. a „Jutalmak és segélyek" alrovaton 20 „ — „ összesen . . . 10'.928 K 96 f; ezzel szemben azonban a többi alrovaton 7.828 „ 33 „ megtakarítás mutatkozik, amely a túlkiadást a fenti . . 3.100 K 63 fre szállítja le. A „Napidijak" alrovaton mutatkozó túlkiadás abból származik, hogy a borhamisításnak és a hamisított bor forgalomba hozatalának tilalmazásáról szóló 1908. évi XLVII. t.-cz. életbeléptetésével járó nagyarányú munkatöbblet elvégzésére a kisegítő munkások száma az elkerülhetetlen szükség erejéig szaporítandó volt, a nagyobb személyzet illetményeinek fedezetéről, miután a hivatkozott törvényczikk csak 1908. évi deczember hó 17-én hirdettetett ki, az 1909. évi előirányzatban gondoskodni már nem lehetett; A „Jutalmak és segélyek" alrovat lényegtelen többkiadása onnan ered, hogy az élelmi czikkek árának nagymérvű emelkedésére való tekintettel egyes méltánylást érdemlő esetekben a kisebb javadalmazási! közegek segélyezése elől elzárkózni nem lehetett. 2. rovat. Dologi kiadások. Ezen a rovaton a megszavazott 212.250 K hitellel szemben 3.084 K 40 f megtakarítás mutatkozik ugyan, de az utalványozott 209.165 K 60 fben oly kiadás is benfoglaltatik, amelynek fedezetéről sem a részletes költségvetésben, sem pedig az azt kisérő indokolás szerint kifejezetten gondoskodva nem volt s amely ennélfogva az 1897. évi XX. t.-cz. 22. §-ában foglalt rendelkezések szempontjából zárszámadási indokolást igényel. Ugyanis a Magyar Gazdák Értékesítő Szövetkezetét oly üzleti veszteségek érték, hogy a csöd elkerülése végett a csendes felszámolást s a részjegytulajdonosokkal szemben a szavatosság részbeni érvényesítését kellett kimondania. Ennek folytán az állami vinczellériskolák által annak idején jegyzett s értékpapírként bevételezett 24 drb. egyenkint 100 Ks részjegy után a szövetkezeti alapszabályok 3. §-ában gyökerező kétszeres szavatosság következtében a szavatossági összeg fele, vagyis részjegyenkint 100 K, összesen 2.400 K a szövetkezetnek a fentjelzett rovat hitele terhére kiutalványoztatoft, amennyiben ennek a rovatnak a hitele rendeltetésénél fogva leginkább megfelel a szóbanforgó kiadás természetének. Különben ezt az összeget a csöd elkerülhetése végett már azért is ki kellett fizetni, mert csőd esetéit az alapszabályszerü szavatosság alapján a részjegyek tulajdonosaival szemben előre láthatólag a kétszeres szavatosság érvényesíttetett volna. 2b*