Zárszámadás, 1909

Jelentés az 1909. évi zárszámadásról

188 Föídmiveiés- a megnagyobbított tanügyi helyiségek tisztogatása és világiügy

i tása az előirányzottnál nagyobb összeget igényelt. ministerium. Ezen összesen 11.073 K 97 f túlkiadással szemben a többi alrovaton összesen megtakarhatott 10.375 „ 33 „ és igy a tiszta túlkiadás a fenti 698 K 64 fre száll le. 6. czim. Országos erdei alap. megszavaztatott 190.000 K - f, utalványoztatott 243.755 „ 49 „ túlkiadás 53.755 K 49 f, melyet a minister a következőképen indokol: Ezen kiadási többlet csak látszólagos és szoros összefüggésben áll ugyanezen számadási ág rendes bevételeinél a VIII. fejezet 6. czime alatt elért azonos összegű bevételi többlettel, amelylyel e túlkiadás teljes mértékben ellensúlyozva van. Az alap zárszámadása szerint ugyanis a fent jelzett 243.755 K 49 f utalványozásból az alap tulajdonképeni kiadásaira csak . 181.507 „ 55 „ esik, míg a többi 62.247 K 94 f, mint az alap bevételi fölöslege az alap tőkegyarapitására fordíttatott — vagyis a tűlkiadást csak az a körülmény idézte elö. hogy az alap bevételei, abból a czélból, hogy az alap kezelése az államháztartás mérlegét ne érintse, a tárcza költségvetésében teljes összegükkel kiadásként is előirányoztatnak, mihez képest a zárszámadás szerint mutatkozó bevételi fölösleg is teljes összegében kiadásként volt elszámolandó. 8. czim. Ménesbirtok-gazdaságok, gödöllői koronauradalom és palánkai csikótelep. Ezen czimnél, amelynek egyes rovatai között az 1908. évi L. t.-cz. 6-ik §-a hitelátruházást engedélyezett, a megszavazott 6,541.588 K hitellel szemben 4.947 K 37 f megtakarítás mutatkozik ugyan, de a „Dologi kiadások" rovaton utalványozott 60.432 K 01 fben oly kiadás is foglaltatik, amelyről ezen ágazat költségvetésében gondoskodva nem volt s mely ennélfogva az 1897. évi XX. t.-cz. 22. §-ában foglalt rendelkezések szempontjából külön indokolást igényel. Erre nézve előadja a minister, hogy a „Magyar Gazdák Értékesítő Szövetkezete" az előállott nagyobbmérvü üzleti veszteségek következtében a csendes felszámolást kimondotta, s minthogy a részjegytulajdonosokat az alapszabályok 3. §-a szerint a részjegyek után kétszeres szavatosság terhelte, őket a szövetkezet tényleges tartozásaihoz mérten a szavatossági összeg fele részének, vagyis a jegyzett részjegyek névértékének megfelelő összeg befize-