Zárszámadás, 1909

Jelentés az 1909. évi zárszámadásról

170 TÚLKIADASOK STB. A „UENDES"' KEZELÉSNÉL. Kereskede- bejelentetett (1. az 1906. évi indokolás 14-0. és 141. lapját és az 1907. évi k'

m

ü"

y

i indokolás 152. lapját). mnnstenum. A megrendelt kocsik közül az 1907. év végéig beszállítóit kocsik vételára fejében összesen 19,560.774 K, kamat fejében pedig mintegy 300.000 K volt fizetendő. A kocsiszállitóknak a szállított kocsik bizottsági átvétele után elismervények adattak, melyek a későbbi években a rendelkezésre álló hitelből eszközölt törlesztések arányában voltak beváltanclók. Ezeknek az elismervényeknek egy nem jelentékeny része egyes kocsigyárosok által az 1907. év folyamán pénzintézeteknél leszámitoltatott s előrelátható volt. hogy az akkori igen súlyos pénzpiaczi viszonyok között az elismervények legnagyobb része — még pedig az illető gyárosokra nem kedvező feltételek mellett — szintén leszámítolásra fog felajánltatni. Minthogy ily körülmények között az állam hitele szempontjából nem volt kívánatos, hogy a tényleg beszállított kocsik vételára csak több év múlva és ily súlyos kamatfizetési kötelezettség mellett fizettessék vissza, de másfelől előrelátható volt, hogy az akkori igen súlyos pénzpiaczi viszonyokban is érezhető könnyebbülés áll be, ha az 1907. évben beszállított kocsiknak csaknem 20 millió Ivt tevő vételára egyszerre kifizettetnék; minthogy továbbá a pénzpiacz akkori igen súlyos helyzetén való könnyítés elöl hivatali elődömnek elzárkóznia nem lehetett, másrészről a nagy mérvben felszaporodott pénztári készletek gyümölcsöző elhelyezéséről gondoskodni kellett: az e tárgyban tett intézkedések keretében módját kellett találni annak is, hogy a beszállított kocsik vételára a gyárosoknak, illetve szállítóknak kifizettessék s ezáltal közvetve a pénzpiacznak rendelkezésére bocsáttassák. A megkötött szállítási szerződések megállapodásai ilyen, a törlesztési tervtől eltérő fizetést nem zártak ki, mert a szerződésekben ki volt kötve, hogy a m. kir. államvasutak jogosítva vannak a vételárat egyszerre is kifizetni. E szempontok által vezéreltetve, hivatali elődöm — hasonlóan ahhoz az eljáráshoz, mely az 1897. évi XXX. törvényczikk megalkotása előtt a m. kir. államvasutak által kiadott hasonló természetű elismervények lejárat előtti beváltásánál követteteti elrendelte, hogy a kocsigyárosoknak az 1907. év végéig beszállított kocsikból folyó követelései a m. kir. államvasutak által a szóbanforgó kocsimegrendelésből kifolyólag az 1907. év végéig kiadott elismervények bevonása mellett a pénzügyi tárcza által megszereztessenek, anélkül azonban, hogy ezáltal a m. kii', államvasutaknak a törlesztésre vonatkozólag vállalt kötelezettsége érintetnék. E czélból a beváltáshoz szükséges összegek az akkor rendelkezésre állott pénztári készletekből a m. kir. államvasutaknak rendelkezésére bocsáttattak, az elismervények pedig az ellenérték kifizetése ellenében az államvasutak által bevonattak és a központi állampénztárba beszállittattak. A beváltás után a megállapított törlesztési tervnek megfelelően esedé; •