Zárszámadás, 1909

Jelentés az 1909. évi zárszámadásról

TULKIADÁSOK STB. A „ItENDES" KEZELÉSNÉL. Kereskedő- 1. és 2. tételhez. A havi- és napidijasok, valamint a napibéresek alrovata lepíügy

i alatt előállott túlkiadás elsősorban annak tulajdonitandó, hogy a költségvetésileg megállapított állások egyrésze átmenetileg napidijasokkal és napibéresekkel volt betöltve. Ugyanis az igazgatóság, az üzletvezetöségek és a külszolgálati ágazatok részére évi fizetéssel engedélyezett állások száma volt 45.385, melylyel szemben betöltve volt évi átlagban 42.711, az 1909. évi deczember hó végén pedig 43.733 állás. A szóban levő állásoknak átmenetileg napidijasokkal és napibéresekkel történt betöltése' folytán a fizetések és lakpénzek alrovata alatt 4,070.578 K 98 f megtakarítás éretett el; a havi- és napidijasok, valamint. a napibéresek alrovata alatt azonban együttesen .... 5,270.151 „ 60 „ túlkiadás merülvén fel, indokolást igényel a fedezetlenül maradt 1,199.572 K 62 f. Ezt a kiadási többletet a lebonyolított nagyobb forgalom okozta, amennyiben ez a körülmény a személyzet megfelelő szaporítását tette szükségessé. Szükségessé tette a létszámszaporitást még a mozdonyoknak váltott személyzettel való járatása is, mely a szükségletet napidijasokban, mozdonyfelvigyázókban, elöfütőkben és mozdonyvizsgáló lakatosokban gyarapította. Az, hogy ez a személyzetszaporitás a gazdasági szempontok figyelembe vétele mellett történt, illetve, hogy a szóbanlevő három alrovat alatt elszámolt összes kiadás a lebonyolított forgalommal mégis arányban volt, kitűnik az alábbi egységtételek alakulásából. A fizetések és lakáspénzek, továbbá a huvi- és napidijasok, valamint a napibéresek fejében előirányzott kiadásokból esik: egy fizető vonatkilométerre 0'965 K, fizető 1000 elegytonnakilorfiéterre 3'566 K, a tényleges kiadások pedig tettek 0-934 Kt, illetve 3.367 Kt, Ezek szerint a tényleges kiadások aránylag kisebbek voltak, mint a költségvetésileg megállapított kiadások. 3. tételhez. A kilométer és órapénzeknél felmerült túlkiadás részben a lebonyolított nagyobb teherforgalomnak következménye, amennyiben a szóbanlévö kiadások nemcsak általában a nagyobb teljesítményhez képest emelkedtek, hanem a mintegy 12 Vájkál nagyobb teherforgalom lebonyolítása miatt a vonatkísérő és mozdonyszemélyzetnek a honállomástól való hosszabb távolléte különösen is emelte az órapénzkiadásokat. Ezenkívül annak is tulajdonitandó a túlkiadás emelkedése, hogy a költségelőirányzat szerkesztése alkalmával az uj díjszabási rendszer pénzügyi kihatására nézve megfelelő tapasztalati adatok