Zárszámadás, 1908

Jelentés az 1908. évi zárszámadásról

TÚLKIADÁSOK STB. A „RENDES" KEZELÉSNÉL. 155 A felsorolt nehézségek miatt Fiúméban átlag naponta 150 kocsi kirakat- Kereskedelanul maradt, melv szám egyes napokon január és február hónapok alatt 1

<'.

m%ry

i J a J ministerium. 350-re, junius és julius hónapok alatt (beleértve a fiume—brajdicai faküldeményeket) 500—600 kocsira is emelkedett. Január hóban átlag 300, február hóban átlag 120 kocsi fiumei elegy lett útközben feltartóztatva. A k. k. Nordbahn Oderberg állomásán, valamint a kassa— oderbérgi vasút vonalán 1908. évi január és február hónapban, valamint márczius hó elején oly nehéz forgalmi viszonyok állottak fenn, hogy nemcsak a kassa—oderbergi vasútra és azon túl rendelt kocsikat kellett mindgyakrabban feltartóztatni és hosszabb-rövidebb ideig az állomásokon tárolni, hanem több izben a kocsirakományu teheráruk felvételét is — az élö és romlandó áru kivételével — be kellett szüntetni. A január hó 1-től márczius hó 3-ig terjedő idő alatt a m. kir. államvasutak vonalain 37.061oly kocsi volt feltartóztatva, amelyeket a kassa—oderbergi vasút helyszűke miatt nem fogadott; átlag tehát egy napra 597 kocsi esett, de volt nap, mikor a feltartóztatott kocsik száma 1,000-néí többet is tett. Az 1908. évi január és február hónapokban a tartós hideg időjárás a forgalom rendes lebonyolítását nagymérvben megnehezítette és különösen a kocsi rendező-, vonatkísérő és mozdony-személyzet nagyobbmérvü megbetegedését idézte elö. A beállott áru- és kocsitorlódások miatt a vonatok gazdaságos kihasználása nagy mértékben akadályozva volt, a tolatási szolgálat számottevően megdrágult, a vonatok rendkívül késlekedtek s emiatt a mozdony- és vonatkísérő személyzet sem volt kellőleg kihasználható. A személyzet kimerült, miért is kisegítő erőket kellett nagyobi) számban alkalmazni. A torlódásoK miatt még a raktári munkásokat sem lehetett czélszerüen kihasználni, egyes állomásokon éjjeli raktári munkát kellett rendszeresíteni, hol arra rendes körülmények közt szükség nincs, ami szintén lényegesen emelte a kiadásokat. A torlódások miatt az útban levő vonatokat feloszlatni s a mozdonyt, valamint a mozdony- és vonatkísérő személyzetet önköltségben honállomásába küldeni s onnan a vonatok behozatalára uj gépet, mozdony- és vonatkísérő személyzetet ismét önköltségben kirendelni kellett, mely körülmények a kiadások növekedéséhez szintén lényegesen hozzájárultak. A fennforgott ezen nehéz viszonyok között természetesen a mozdonyok és kocsik jókarbantartása sem lehetett olyan mint rendes viszonyok mellett, mert egyrészt a járómüvek nem voltak azon időpontban a műhelyekbe állíthatók, amikor a fenntartási munkák leggazdaságosabban végrehajthatók lettek volna, másrészt, ha azok a műhelybe kerültek is, a munkákat gyorsan kellett végrehajtani, minek folytán azok nem voltak mindenkor oly kifogástalanul 20*