Zárszámadás, 1906

Jelentés az 1906. évi zárszámadásról

136 TULKIADÁSOK STB. A „BE NDES" KEZELÉSN ÉL. Kereskedelem- „Miután az itteni (ministerelnökségi) ügyiratokból csak az tűnik ki, hogy úui^teriui.. hivatali elődöm ezen utalványozás megtörténtét tudomásul vette, de semmi nyomát nem látom annak, hogy az illető összeg minő czélra lett fordítva és mert ezen okvetlenül a rendelkezési alapba bevételezett összeg hovaforditása iránt, ezen alap természeténél fogva, hivatali elődömhöz még csak kérdést sem intézhetek, leg­nagyobb sajnálatomra nem vagyok abban a helyzetben, hogy Nagyméltóságodat e tekintetben tájékoztathatnám." Az állami számvevőszék a ministerelnök ezen kijelentésében meg nem nyugodott s ugy azt a tényt, hogy a szóban levő 200.000 K a rendelkezési alap növelése czéljából az államvasutak terhére kiutalványoztatott s ugyanitt véglegesen elszámoltatott, valamint azt, hogy ezen összeg felhasználása tekintetében részletes és kimerítő tájékozást nem nyert, észrevétel tárgyává tette. Azon körülményt illetőleg, hogy a szóban forgó 200.000 K a rendelkezési alap növelése czéljából az államvasutak terhére kiutalványoztatott s ugyanitt vég­legesen elszámoltatott, az állami számvevőszék hivatkozással az állami számvitelről szóló 1897. évi XX. t.-czikk 21. §-ára, mely szerint minden kiadás azon fejezet, czim és rovat terhére utalványozandó, mely a részletes előirányzatok alapján termé­szetének megfelel s tekintettel arra, hogy ezen 200.000 K kiadás a ministerelnök közleménye szerint a rendelkezési alap czéljaira használtatott fel, illetve az ott fel­merült kiadások fedezésére fordíttatott, arra kérte a ministerelnököt, hogy a szóban levő összeget az államvasutaknak téríttesse meg s azt a ministerelnökség „Rendel­kezési alap" czimére vezettese át s ott külön tétel alatt előirányzat nélküli kiadás­ként számoltassa el s igazoltassa. A ministerelnök azon értesítését illetőleg pedig, hogy a szóban levő 200.000 K felhasználása iránt azon oknál fogva nem tájékoztathatja az állami számvevőszéket, mert ez az összeg a rendelkezési alapba beutaltatott s így az elszámolás kötelezettsége alól kiesett, az állami számvevőszék azt az álláspontot foglalta el, hogy a rendelkezési alap különleges bizalmi természetével, a melynél fogva a rendelkezési alap czéljaira költségvetésileg engedélyezett hitelek felhaszná­lása külön elszámolás tárgyát nem képezi, csakis azon összeg bir, melyet a törvény­hozás e czimén megszavazott, az ezen összegen felül esetleg eszközölt kiadások azonban az elszámolás kötelezettsége alól mentesítve nem lehetnek. Ugyanazért a szóban forgó 200.000 K, mely a költségvetésileg megszavazott 400,000 K hitelen felül fordíttatott a rendelkezési alap czéljaira, az elszámolás kötelezettsége alá esik s ennélfogva annak milyen czélokra történt felhasználása az országgyűlés előtt igazolást igényel. A ministerelnök az állami számvevőszéknek ezen megkeresésére 1907. évi julius hó 22-én 209. szám alatt kelt átiratával a következőket válaszolta: „Folyó évi január hó 8-án 46.591/1906. szám alatt kelt átiratával közölni méltóztatott, hogy nem nyugodhatik meg Nagyméltóságod abbeli kijelenté­semben, hogy a kereskedelemügyi minister által az 1906. évi január hóban a

Next

/
Thumbnails
Contents