Zárszámadás, 1906

Jelentés az 1906. évi zárszámadásról

306 KEVESEBB BEVÉTELEK STB. A BENDEB

1* KEZELÉSNÉL. Pénzügy- a különféle bevéteministerium. ^^ , 2.460 K 73 f =10.903 K 65 f kedvezőbb eredmény éretett el és a sorsolási kölcsönnek az előirányzott .... 1,242.299 K — f helyett csak .... 1

,203.

976 , 29 „ vagyis 38.322 „ 71 frel kevesebb adatott át; e három összegnek együttvéve .... 49.227 K 94 fnek betudásával jelen czim alatt a bevételi kevesblet a fenti . . 67.934 K 84 fre száll le. A hidakon való átkelés után várt bevételnél a visszamaradás oka a minister indokolása szerint a forgalom csökkenésében és különösen az épitő iparnak szünetelésében keresendő. A bevezetőleg előadottak után az állami számvevőszék azzal egésziti ki a minister indokolását, hogy a budapesti állami ludaknak a fentiekben indokolt bevételi kevesblete volt az oka annak, hogy a hidak jövedelméből az előirt saját kiadásaik fedezése után csak 1,203.976 K 29 f jutott a sorsolási kölcsön czéljaira. A zárszámadás részletezése szerint ugyanis a Budapesten már létező állami hidak összes bevétele volt 1,582.654 K 45 f, a kiadások tettek 378.678 „ 16 ft, marad tehát tiszta bevétel 1,203.976 K 29 f, mely a sorsolási kölcsönnél számoltatott el. (1. a rendes bevételek II. fejezetének 4. czimét.) Ugyancsak a bevételek kedvezőtlen alakulásának további következménye az is, hogy az 1893. évi XIV. t.-czikk rendelkézéséhez képest a budapesti uj dunai hidak épitési alapjára a hidak jövedelméből mi sem volt fordítható, mely részesedést egyébiránt a hidak bevételeinek és kiadásainak kedvezőtlen aránya miatt, már az előirányzat szerint sem lehetett várni. 30. czim. Állami ingó vagyon : előirányoztatott 157.517 K, előiratott ..• 155.968, kevesebb 1.549 Kval. Kevesebb volt a bevétel: a) a gödöllői takarékpénztári részvény utánjáróosztaléknál 25 Kval, b) a tisza—szegedi nyereménykölcsön kötvény után járó 4%-os kamatnál 1.724 „ együtt . . 1.749 K, levonva ebből a más rovaton elért többletet 200 Kt, marad kevesblet mint fent . . 1.549 K.