Zárszámadás, 1906
Jelentés az 1906. évi zárszámadásról
TÚLKIADÁSOK STB. AZ _ÁTMENETI" KEZELESNEL. 245 A minister erre a szóban levő kiadásokra vonatkozólag a következő indolást adta. A rendkívüli munkadijak és jutalmak czimén kimutatott összegek azért voltak engedélyezendők, mert a lebonyolítási teendők ellátására alkalmazott személyzetnek az egész éven át s a hivatalos órákon messze túlhaladó tevékenységét, már csak a lebonyolítás siettetése érdekében is czélszerü volt elismerni. Ezek után — ugyancsak az állami számvevőszék tárgyalása folytán (lásd az 1905. évi zárszámadási jelentés 154. lapján) — összefoglalja a minister az állami segélyakczió elért eredményeit s itt mindenekelőtt kiemeli, hogy az állami segélyakczió 1904—1906. évi kezelése még nem foglalja magában a teljes végleszámolást, amennyiben ez még jelenleg is folyamatban van s ennélfogva lényegtelenebb kiadások utalványozása és bevételek előírása még a közel jövőben is fog történni. Mindazonáltal, miután a kiadások és bevételek zöme már előírást nyert, az egész tevékenység ismertetését az alábbiakban terjeszti elő. Az állami közbelépést az tette elkerülhetetlenné, hogy az 1904. évi kedvezőtlen időjárás, nevezetesen az ország területén uralkodott és mondhatni páratlan szárazság folytán nemcsak a takarmánynemüekben, hanem az összes tavaszi terményekben és különösen a nép élelmi czikkét képező tengeriben az ország egész területén oly kedvezőtlen és a rendes évi átlagokon messze alul maradó terméseredmények mutatkoztak, hogy ezáltal a népesség egy részének táplálkozása és az állatállomány fentartása veszélyeztetve volt. A fenyegető veszedelmek elhárítása, illetőleg megelőzése czéljából ugy a törvényhozásban, mint a közvéleményben felhangzott aggályok és kívánságok következtében a ministertanács elhatároza, hogy a kedvezőtlen terméseredménynyel sújtott, azon kisgazdák részére, kik sem az életfentartáshoz szükséges kenyérterménynyel, sem vetőmaggal, sem pedig állatállományuk kiteleltetéséhez szükséges takarmányneműekkel nem rendelkeztek, a szükséges mezőgazdasági termények állami költségen szereztessenek be és méltányos — vetőmagvaknál a vételár 25 — 507o, takarmánynemüeknél pedig 30%-ig terjedhető — kedvezményes áron készpénzfizetés mellett, esetleg a szükséghez képest a községi képviselőtestület által kiállított és törvényhatósági jóváhagyással is ellátatt községi kötelezvények ellenében kamatmentes kölcsönkép osztassanak ki az érdekeltek között. Meg jegyeztetik, hogy a vásárolt termények raktározásával, kezelésével, szállittásával, tűzkár ellen való biztosításával stb. kapcsolatban felmerült összes egyéb kiadások az államkincstárt, terhelik. Szükségessé vált ezenkívül, hogy az oly vidékeken, ahol a szárazságon kívül még nagyobb tüz- és jégkárok is voltak és az őszi vetőmag beszerzésénél a károsultak az állam támogatását nem nélkülözhették, a kisgazdák között kedvezményes áron egy évi fizetési halasztás mellett őszi vetőmagvak is osztassanak ki, illetőleg ezen vetőmagvak beszerzésére megfelelő kamatmentes kölcsönök engedélyeztessenek oly feltétel alatt, hogy azok csakis vetőmag beszerzésére fordíthatók és a vételárkedvezmény a 10 holdon alóli kisgazdáknál a vételár 307 u-át, a többieknél pedig a vagyoni viszonyokhoz képest a vételár 10, esetleg 20%-át meg nem haladja. Füldmivelésügyi ministerium.
