Zárszámadás, 1906
Jelentés az 1906. évi zárszámadásról
202 TÚLKIADÁSOK STB. A „ItENDES* KEZELÉSNÉL. Vallás- és köz- ^ napidíjaknál mutatkozó túlkiadásoknak kettős oka van. Először a napimínt'tl'ríuin dijasok javadalmazása az 1906. évi október hó 1-én kelt ministertanácsi határozattal az 1906. évi november hó 1-től kezdődő hatálylyal rendeztetett és folyósittatott; az e czimen felmerülő — aránylag csekély — többletről pedig az 1906. évi előirányzatban kifejezetten gondoskodás természetszerűen nem történhetett. A másik és fő ok pedig az, hogy a magyar nemzeti múzeumnál az elmúlt 1906. évben nagyobb mérvű helyiség változás, illetőleg bővülés történt, nevezetesen a néprajzi tár a városligeti iparcsarnokban kapott uj nagy helyet, a növénytár pedig az akadémiai épületben, mig az állattár a régi képtári helyiségekkel bővült, átmenetileg tehát több kisegítő napidijasra volt szükség. A jutalmak és segélyek javadalma az előirányzat szerint 500 K, tehát a meglevő személyzeti létszámhoz képest oly csekély, hogy lia egy évben két-három olyan eset összetorlódik, mikor segély engedélyezése elől a méltányosság sérelme nélkül elzárkózni nem lehet, a túlkiadás elkerülhetetlen. A dologiaknál felmerült túlkiadásokból az utazási költségekre és a tüzelőanyagok beszerzésére eső rész a tényleg felmerült és el nem kerülhető szükségletekre esik, s az e czimü szükségleteknek többé-kevésbbé ingadozó voltában találja magyarázatát. A dologi kiadásoknál felmerült többi túlkiadás a gyűjtemények gyarapítására fordíttatott s részben ellensúlyozva van a rendes bevételeknél elért, 4 42 K 73 ft tevő többlettel. Az 1897. évi XX. t.-cz. 22. §-a alapján bejelenti e helyen a minister, hogy a magyar nemzeti muzeum egyik osztályigazgatójának évi 400 K működési pótléka visszamenőleg 1903. évi január hó l-jétől kezdve utalványoztatott a nélkül, hogy akár a 400 Kra, akár annak visszamenő többszörösére nézve a személyi járandóságok részletezésében fedezet lett volna. A kiadás e czimen 1.600 Kt tett és arra vonatkozólag a következőket adja elő a minister: Az illető osztályigazgató meghívás utján lépvén a magyar nemzeti muzeum kötelékébe, rendes fi/.etésén felül működési pótlékot élvezett, mely az 1902. évig bezárólag költségvetésileg szabályszerűen előirányozva volt. Az 1903. évi előirányzatból azonban, tekintettel az állami alkalmazottak részére tervezett fizetésrendezésre és elvi szempontból, mindennemű törölhető mellékilletmény, s ezek között nevezett osztályigazgató 400 K működési pótléka is, kihagyatott, s mikor a fizetésfeljavitási tervezet az 1904. évi I. t.-cz. alapján törvényerőre emelkedett, ez a pótlék az illetőtől 1902. évi deczember hó végével visszamenőleg megvonatott. Az illető azonban ezen intézkedés ellen felfolyamodott és a meghivatására vonatkozó akkori tárgyalási ügyiratokból s a kinevezésére vonatkozó legfelsőbb okiratból igazolta, miszerint ez a 400 K működési pótlék neki mindenkori fizetésén felül állandóan, mintegy dijlevélileg jár; tehát ez az illetménye az 1903. évi és a
