Zárszámadás, 1906

Jelentés az 1906. évi zárszámadásról

V TÚLKIADÁSOK STB. A „RENDES" KEZELESNEL. 145 Az emiitett 369.738 K bérösszeg a vasutak közös kocsileszámolásaiból Kereskedelemügyi eredő nagyobb bevételek 207.145 K 63 fre apasztották. ministerium Az állami számvevőszék az államvasutak 1905. évi kezelését illetőleg az 1905. évi zárszámadási jelentésben (1. a 93. és 94. lapot) a törvényhozás tudomására hozta, hogy az államvasutaknak részben személyi járandóságai, részben dologi kiadásai és rendes fentartási és üzemi kiadásai között számoltattak el a Fehér és Tolna vármegyei helyiérdekű vasút bérhevételéből eredő s nettó összegben 486.994 K 34 ft tevő kiadások is és hogy arra kérte a kereskedelemügyi ministert, hogy ezen, az áll óm vasutaknak eddig csak kezelésében volt helyiérdekű vasút bérbevételéből keletkezett kiadásokat az 1905. évi zárszámadás során igazolja és a vonatkozó bérleti szerződést a törvényhozásnak külön tudomására hozza. Ezekkel kapcsolatban a lefolyt tárgyalások eredményeként az állami számvevőszék ezúttal a következőket jelenti. A kereskedelemügyi minister 1907. évi január hó 8-án 37.727/906. szám alatt kelt átiratában kinyilatkoztatta, hogy a szóban forgó vasút bérletére vonatkozó szerződést az alábbiaknál fogva nem tartja a törvényhozásnak utólagos jóváhagyás végett bemutatandónak. „Ugyanis — úgymond a minister — sem a helyiérdekű vasutakról szóló 1880. évi XXXr. és az 1888. évi IV. törvényezikkekben, sem pedig egyéb törvényes rendelkezésekben nem foglaltatik oly intézkedés, mely a helyiérdekű vasutak bérbeadását, illetve az állam vagy az államvasutak részéről való bérbevételét a törvényhozás jóváhagyásához kötné. A törvényhozás utólagos jóváhagyásának kieszközlését nem teheti kötelezővé a Nagyméltóságod nagybecsű átiratában felemiitett azon körülmény sem, hogy az üzletkezelési szerződés egy nagyobb teherrel járó szerződéssel pótoltatott, mégpedig annyival kevésbbé, mert a szóban forgó helyiérdekű vasút által az átmeneti forgalom czimén támasztott és a jogszerűség szempontjából mindenesetre vitás igények eliminálását számba véve, a bérleti szerződés az üzletkezelési szerződésnél az államvasutak, illetve az állam pénzügyi érdekei szempontjából határozottan előnyösebbnek mondható. De ettől eltekintve, az 1880. évi XXXI. t.-cz. 8. §-ának b) pontja a Nagymélíóságod által elfoglalt álláspontnak támaszul nem szolgálhat, mert az* idézett pontban foglalt határozmányok csak azt mondják ki, hogy a m. kir. államvasutak kötelesek a helyiérdekű vasutak üzletét a tényleg felmerülő költségek megtérítése ellenében ellátni, viszont azonban nem zárják ki, hogy a felek között az üzletkezelés tekintetében egyezség vagy ministeri döntés alapján az idézett határozmányoktól eltérő megállapodás jöjjön létre. Ehhez képest az üzletkezelés feltételei a törvény által előre megállapítottnak tekinthetők nem lévén, az üzletkezelési szerződés feltételeinek megváltoztatása 19