Zárszámadás, 1906
Jelentés az 1906. évi zárszámadásról
Kereskedelemügyi ministerium. 132 TÚLKIADÁSOK STB. A „EENDES" KEZELÉSNÉL. tulajdonítandó. Az ezen tétel alá tartozó kiadásokra vonatkozólag általánosságban megjegyeztetik, hogy az egyenruhához való igény a nagy személyi létszámnál előforduló sokféle változások miatt előre pontosan nem is állapitható meg s igy a költségvetéssel szemben kisebb-nagyobb eltérések nem kerülhetők el 5. tételhez. A leszámoló hivatalok személyi költségeihez való hozzájárulásnál előállott túlkiadás első sorban a lebonyolított nagyobb forgalomból eredő szállítási bevételek emelkedésének tulajdonítandó, mert ennek következtében a leszámoló hivatalok költségeiből a m." kir. államvasutakra eső hányadok is emelkedtek. 6'. tételhez. A nyugdíjintézet, a betegsegélyző- és nyugbérpénztárhoz való hozzájárulásnál előállott túlkiadásból esik: a nyudijintézetre 945.424 K 93 f, a betegsegélyző pénztárra 163.886 „ 16 „ A nyugdíjintézetnél mutatkozó hiteltúllépés abban találja magyarázatát, hogy a m. kir. államvasutak hivatalnokai, altisztjei és szolgái nyugdíjintézeténél a 1906. évi kezelésben 2,909.980 „ 06 „ hiány jelentkezett, a mely ezen intézet alapszabályai értelmében kamat nélküli előleggel pótlandó. Miután azonban e hiány fejében 2,000.000 „ — „ előirányoztatott, ennélfogva a kiadási többlet. . . . 909.980 K 06 f; a még fenmaradó • . . . . . 35.444 „ 87 „ többlet annak tulajdonítandó, hogy a nyugdíj intézeti tagjárulékok fokozatos emelkedése a kormány hozzájárulási összegét is emelte. A betegsegélyző pénztár zárszámadási hiánya 88.674 K 92 ft tett, mely hiány fedezetéről azonban a költségvetésben gondoskodva nem volt. Az itt még fenmaradó 75.211 K 24 f többlet pedig abban találja indokát, hogy a napibéresés munkásszemélyzet létszámszaporitása, valamint a béremelések folytán a rendes hozzájárulási összegek az előirányzatot meghaladták. Az ezen rovat 1905. évi kezelésénél az 1905. évi zárszámadási jelentés 89. és 90. lapjain a személyi és működési pótlékokra vonatkozólag előadottakkal kapcsolatban az állami számvevőszék ezúttal a következőket jelenti. Az államvasutak 1905. évi kezelésében az állami számvevőszék kifogás tárgyává tette a kereskedelemügyi ministernek azon intézkedését, hogy az államvasutak igazgatásánál az 1905. év folyamán kinevezett két uj vasúti igazgató részére a költségvetésileg rendszeresített 10.000 K évi fizetésen és 2.000 K évi lakpénzen felül egyenként még 2.000 K nyugdíjba beszámítható — tehát fizetés természetével biró — személyi pótlékot és egyenként 2.000 K működési pótlékot is engedélyezett, s miután e tekintetben az állami számvevőszék a ministernek az egyes vasutak államosításával átvett személyzet szerzett jogaira való utalását s erre alapított fel-