Zárszámadás, 1906
Jelentés az 1906. évi zárszámadásról
TÚLKIADÁSOK STB. A „BEKDES" KEZELÉSNÉL. 123 mű a posta, távírda és távbeszélő intézményt szövegben és képekben részletesen Kereskedelemügyi ismertette azon czélból, hogy ezen intézmények kitűnő szervezését és különösen mi ni Sterium a távbeszélő kezelésének egyszerűségét és könnyüségét a nagy közönség megismeije és ennek folytán a távbeszélő a legszélesebb körökben elterjedést nyerjen. Ezen mű tehát a távbeszélő előfizetők szaporítása érdekében is adatván ki, a kiadásának segélyezésére fordított összegnek a „Posta, távirda és távbeszélő" czimnek hitele terhére való elszámolása teljesen indokolt volt. Megjegyzi még a minister, hogy ezen mű tényleg megjelent, a kikötött száz példány egy része már a vezetése alatt álló ministerium rendelkezésére bocsáttatott, a többi pedig rövid időn belül fog beszállittatni. A „Nemzeti iparunk albuma" czimü mű kiadása a m. kir. államvasutak hitele terhére 20.000 Kval segélyeztetett. Már az 1900. évi költségvetés indokolása során bejelentetett a törvényhozásnak, hogy az oly irodalmi műnek költségei, a melyekben az ország természeti szépségei és az egyes vidékek nevezetességei is ismertettetni fognak, vagyis a melyek közvetve az idegenek forgalmának és ez által az államvasutak személyszállítási bevételének emelésére előmozditólag hatnak, a m. kir. államvasutak hitelébői fognak fedeztetni. Minthogy a „Nemzeti iparunk albuma" hivatva volt a fent megjelölt czélt is szolgálni, indokolt volt a kiadásnak az államvasutak hiteléből való segélyezése. Mivel pedig a szóban levő segélyösszegek folyósítására vonatkozólag a a kereskedelemügyi minister hivatali elődje az állam nevében kötelezettséget vállalt, — a minister indokolása szerint — azoknak utalványozása elől ki nem térhetett. Ezek után jelenti még az állami számvevőszék, hogy ezen czim „ Dologi kiadások" rovatának „Kártérítések" alrovatán elszámolt 78.680 K 90 fben egy postamester által elsikkasztott s a forgalmi pénzeknek itt megtérített 4.549 K 33 f utalványozása is benfoglaltatik. Minthogy a sikkasztásból eredő károk a kártérítések alrovatán hitelfedezettel nem birnak, mert számviteli szabályaink szerint ilyen károk költségvetésileg előirányozhatok nem lévén, az ezek folytán esetleg felmerülő kiadás csak mint előirányzat nélküli kiadás számolható el; minthogy továbbá az ily kiadás természeténél fogva a rendes kiadások körébe nem sorozható, hanem az számviteli szabályaink értelmében a rendkívüli kiadások „átmeneti kiadások" csoportjába tartozik: ennélfogva az állami számvevőszék a kereskedelemügyi ministertől a szóban levő kiadásnak az előirányzat nélküli rendkivüli kezelésbe való átkönyvelését kérte. A kereskedelemügyi minister az állami számvevőszékhez intézett válaszában az állami számvevőszék álláspontját elfogadta ugyan, de az elszámolás helyesbítését, tekintettel az 1906 évi zárszámadási munkálatoknak időközben megtörtént lezárására, már nem eszközöltethette. A jövőre nézve azonban intézkedett, hogy az esetleg előforduló sikkasztásokból eredő kárösszegek előirányzat nélküli átmeneti kiadásként számoltasanak el. 16*
