Zárszámadás, 1905

Jelentés az 1905. évi zárszámadásról

EGYÉB JELENTÉSEK. 361 Az első tételre nézve előadja az állami számvevőszék, hogy az alsóhámori 124. sz. tjkvben felvett összesen 2 hold 855 Oölterületü ingatlan, melynek leltári értéke 535 K volt, 400 Kért, vagyis a becsértéknél 135 Kval kisebb árban A'sóhámor községnek adatott el oly feltétel mellett, hogy a telekkel határos „Stampfer"akna esetleges tatarozása végett szükséges fuvarozást telkén keresztül megengedni köteles. Az ingatlan eladása a nevezett község kérelmére történt oly czélból, hogy ott házat épitsen, melyben anyakönyvvezetői irodát és gyermekmenházat kiván berendezni. A 400 K eladási ár a földmivelésügjn tárcza „Állami jószágok és telepitési szolgálat" czimének rendkivüli bevételeinél íratott elő bevételre. f) A „Fémkohászat" czimnél az ingatlan állami vagyon értéke 146.718 K 95 frel apadt. Ezen vagyonfogyatkozásból 100.000 K a selmeczbányai bányakerületben eladott jakabfalvi rézlemezhengermű-telepnek és 28K 02f a nagybányai bányakerületben szintén eladott fernezelyi felső kohótelepen levő szénmérői lakháznak, továbbá 36.650 K 93 f a fernezelyi kohó összedőlt központi kéményének, 10.034 K pedig a fernezelyi kohónál lebontott régi magtárnak leltári értékét képezi. A mi a jakabfalvi rézlemezhengermű-telepet illeti, melynek leltári értéke 100.000 K volt, ez nyilvános árverésen 40.000 Kért a vételárnak 10 év alatt 3%-os kamattal leendő törlesztése mellett a hermaneczi papírgyár czégnek adatott el, tehát a vételár a becsértéknél 60.000 Kval kisebb volt Hogy ezen telep csak 40.000 Kért adatott el, annak oka abban rejlik, hogy a nevezett czégen kivül más vevő, illetőleg árverező nem jelentkezett, azonkívül a hengermű épülete időközben leégett. A 40.000 K eladási ár, mint nem esedékes állami követelés a földmivelésügyi tárcza „Állami jószágok és telepítési szolgálat" cziménél van előírva. A fernezelyi felső kohótelepen lévő szénmérői lakházat 1897. évben egy kincstári tanitó vette meg s a hozzátartozó 486 CD-öl területü telekért évi 2 K haszonbért fizetett. Időközben a régi roskadozó épületet lebontotta és helyébe saját költségén uj házat építtetett. Nevezett tanitó hivatkozással arra, hogy az 50 évi tanítói működése alatt megtakarított fillérekből épített kis ház reá nézve csak akkor bir értékkel, ha a föld tulajdonjogát is megszerezheti, 1905-ben kérte a teleknek eladását s váltságdíj fejében 100 Kt ajánlott fel. Miután a szóban forgó telekre a kincstárnak szüksége nem volt s arra jövőben sem lesz szüksége és a törzskönyvben 28 K 02 frel értékesített ingatlanért felajánlott 100 K vételár a kincstárra nézve igen előnyösnek mutatkozott, nevezettel az adás-vételi szerződés a törvényhozás jóváhagyásának fentartásával megköttetett. A 100 K eladási ár a földmivelésügyi tárcza „Állami jószágok és telepítési szolgálat" czimének rendkívüli bevételeinél van előírva. g) Az „Állami vasgyárak" czimnél a vagyonfogyatkozás 799.534 K 82 f és ez kiselejtezett leltári tárgyak értékét képezi. Megjegyzendő ugyanis, hogy az állami vasgyáraknál alkalmazásban levő kettős kereskedelmi könyvvitel szerint az 46