Zárszámadás, 1905

Jelentés az 1905. évi zárszámadásról

111 1902. évi XIV. t.-czikkek végrehajtásánál felmerülő dologi kiadások irányoztattak Foídmiveléselő és lettek a törvényhozás által megszavazva. ministerium Az állami számvevőszék a segélypénztár számadásait megvizsgálván, arról győződött meg, hogy a szóban levő kiadások, voltaképen az 1900. évi XVI. t.-czikkel a gazdasági munkás- és cselédügy szolgálatára külön szerv gyanánt létesített gazdasági munkás- és cselédsegély-pénztárnak részben belső ügyviteli, részben pedig hivatásszerű teendőiből felmerült költségeit képezik, mely költségeket ez a pénztár a törvényhozás által megszavazott fenti állami hozzájárulás összegéből és saját bevételeiből tartozott volna fedezni. így tehát ezek a kiadások a törvény végrehajtási költségei közé nem sorolhatók s ezekkel együtt ilyenekül el nem számolhatók, mert e fogalom alá csak azok a kiadások tartozhatnak, amelyek közvetlenül és elválaszthatatlanul magából a kormány végrehajtó cselekményéből folynak. Az állami számvevőszék e felfogását megerősíti az eddigi költségvetések szerkezete, amennyiben a kérdéses törvények végrehajtási költségei s a szóban forgó pénztár állandó dotálása költségvetésileg gondosan elválasztattak egymástól az által, hogy azok a „dologi kiadások" rovatán külön-külön alrovat alatt vétettek fel. Az állami számvevőszék véleménye szerint a törvény a 150.000 K hozzájárulási összeg számszerinti megállapításával megszabta azt az összeget, amelylyel az államkincstár részéről a nevezett pénztár évenként segélyezendő és ezzel kizártnak tekintendő az, hogy a nevezett segélypénztár további külön segélyben is részesülhessen. Az állami számvevőszék tehát az előadott okokból a szóban levő kiadásokat csakis a munkáspénztárnak a törvényben meghatározott 150.000 K évi állami hozzájáruláson felül, törvényhozási intézkedés nélkül nyújtott rendkivüli segélyezésnek tekinthette, amely csakis az évi hozzájárulás összegét megállapító 1902. évi XIV. t.-czikknek megfelelő módosítása, illetőleg költségvetési előirányzása esetében illethetné meg a munkás- és cselédsegélypénztárt. Az állami számvevőszék mindezeknél fogva a szóban levő kiadások utalványozásának az 1905. évi zárszámadás során leendő igazolását kérte a ministertől. A minister ugyan nem adott erre nézve zárszámadási indokolást, de a kiadások utalványozásának indokaiként az állami számvevőszékkel folytatott tárgyalások során a következőket adta elő : • Az országos gazdasági munkás- és cselédsegélypénztárnak utalványozott kiadások annak idején a ministerium szempontjából az 1900. évi XVI. t.-cz. és az 1902. évi XIV. t.-czikkek végrehajtásánál felmerült dologi kiadásoknak minősíttettek s maga az utalványozás is ezen az alapon történt, A minister figyelembe vétetni kívánja, hogy a ministerium a pénztárt annak felállítása óta a hivatkozott törvények végrehajtása és népszerűvé tétele körül állandóan igénybe vette s főfeliigyeleti jogából folyólag oly kiadásokat is előlegeztetett, illetőleg fedeztetett a pénztár által, amelyek annak szorosan vett belső ügyvitelével összefüggésben egyáltalában nem állanak. Nevezetesen a pénztár