Zárszámadás, 1905

Jelentés az 1905. évi zárszámadásról

INDOKOLANDÓ KÖNYVELÉSEK STB. A „RENDES" KIADÁSOKNÁL. 97 továbbá a Budapesten alkalmazott nős vagy családos állami altiszteknek és szol- Föídmiveiésgáknak rendkivüli segélyt engedélyez. minisferium. Ugyancsak rendkivüli segélyben részesittettek a pénzügyministernek a ministerelnökkel történt megállapodása folytán még a Budapesten alkalmazott nős vagy családos dijnokok egyrésze és a Budapesten alkalmazott összes napibéres szolgák is. A szóban levő rendkivüli segélyek az emiitett határozat és megállapodás értelmében — amelyek részletesebben a pénzügyministeri tárcza „Központi igazgatás" czimének rendes kiadásainál felmerült hasonló kiadások indokolásában vannak ismertetve —, minden egyes czim keretében a „Jutalmak és segélyek" alrovatán számoltattak el, még pedig az utalványozott segélyeknek az 1904. évi deczember hó 15-én esedékes első részlete az 1904. évi kezelés — az 1905. évi február hó 15-én esedékes második részlete pedig az 1905. évi kezelés terhére (1. az 1904. évi zárszámadási jelentés 129. lapját.) A rendkivüli segélyek második részleteként utalványozott és az 1905. évi kezelésben elszámolt segélyek összege e tárcza „Központi igazgatás" cziménél, amint ez már fentebb jeleztetett, 4.875 Kt tett. 2. rovat. Dologi kiadások. Ezen a rovaton indokolandó könyvelési eltérés nem fordult ugyan elő, megjegyzi azonban az állami számvevőszék, hogy az 1. „Hivatali és irodai költségek, vegyesek" alrovat alatt utalványozott összegben a ministerium lótenyésztési ügyosztálya és a m. kir. állami lótenyészintézetek katonai felügyelősége részére az Osztrák-magyar bank épületében bérelt hivatalos helyiségek után fizetendő évi 8.000 K bérösszegnek az ezen évben esedékes 4.000 Kás részletéből a lótenyésztési ügyosztályra eső 2.000 K is elszámoltatott. Tekintettel arra, hogy a fizetett bérösszeg sem természete, sem jogczime szerint nem sorozható azon kiadások közé, melyek a számvitelünkben eddig kifejlődött gyakorlat szerint a „Hivatali és irodai költségek" között elszámolhatók, sem pedig oly lényegtelen és kisebb összegű kiadásnak nem tekinthető, amely az állami számvitelről szóló 1897. évi XX. t.-cz. végrehajtása tárgyában kiadott utasitás 49. §-a értelmében a vegyes kiadások között lenne elszámolható: az állami számvevőszék a szóban levő bérösszegnek mindkét czimnél külön alrovat, illetőleg tétel alatt leendő elszámolását kivánta a ministertől. A minister válaszában előadta, hogy aszóban levő bérösszeget az 1906. évi költségvetési előirányzatában mindkét czimnél már külön alrovat alatt vette föl, az ezen évben esedékes bérösszeget pedig, zárszámadásilag indokolni fogja. Ezen indokolás azonban a zárszámadási munkálatok lezártáig az állami számvevőszékhez nem érkezett. 18