Zárszámadás, 1905
Jelentés az 1905. évi zárszámadásról
INDOKOLANDÓ KÖNYVELÉSEK STB. A „BENDES" KIADÁSOKNÁL. 87 melv összeg — a minister előadása szerint — egy elhalt zuhatagkalauz hátralékos Kereskedeiomügyi és behajthatatlanná vált fizetési előlegtartozásának kiegyenlítésére, illetve végleges mi ni s terium. elszámolására utalványoztatott. II. czim. M. kir. államvasutak. 1. rovat. Személyi járandóságok. Ezen rovat kezelésére nézve az állami számvevőszék a következőket jegyzi meg. A kereskedelemügyi minister a m. kir. államvasutak igazgatóságánál az 1005. év folyamán kinevezett két uj vasúti igazgató részére a rendszeresitett 10.000 K fizetés és 2.000 K lakpénzen felül egyenként 2.000 K nyugdijba beszámítható, tehát fizetés természetével bíró személyi pótlékot és egyenkint 2.000 K működési pótlékot engedélyezett. Az állami számvevőszék az eddigi állami költségvetésekben a szóban levő pótlékok engedélyezésére nem talált kellő jogalapot, miután a m. kir. államvasutak rendszeresitett személyzeti és fizetési állományáról az állami számvitelről szóló 1897. évi XX. t.-cz. 33. §-ában, illetve a törvény végrehajtási utasításának 59. §-ában előirt módon az országgyűlés jóváhagyása alá terjesztett részletezésekben az államvasuti igazgatói állások után a fizetésen és lakpénzen kivül külön személyi és működési pótlékok előirányozva nem voltak. Kérdést intézett tehát a kereskedelemügyi ministerhez annak tel világosit ása iránt, mily jogczimen lettek a kérdéses pótlékok engedélyezve? A kereskedelemügyi minister által közölt felvilágosítás szerint az államvasuti alkalmazottak személyi és működési pótlékainak eredete az állami kamatbiztosítást élvező vasutak államosítására vezethető vissza, a mennyiben e vasutak saját autonom jogkörükben egyes alkalmazottaiknak annak idején ily pótlékokat engedélyeztek s e tekintetben a szerzett jogokat az államositás alkalmával sértetlenül fenn kellett tartani. Ehhez képest ezen illetmények költségvetési fedezetéről a tárcza 1886. évi költségvetésében, illetve a költségvetés indokolásában kifejezetten személyi és működési pótlékok elnevezése alatt gondoskodás is történt, a későbbi években azonban, miután az államvasuti alkalmazottaknak a kérdéses személyi és működési pótlékokon kivül másnemű helyi, műhelyi stb. pótlékok is engedélyeztettek, a sokféle természetű pótlékok egy gyűjtő elnevezése alatt, a „mindennemű pótlekok és tiszteletdijak" alrovaton irányoztattak elő, a mely pótlékokban az állami számvevőszék által észrevétel tárgyává tett igazgatói, személyi és működési pótlékok is benfoglaltatnak. A minister ezen felvilágosítását az állami számvevőszék az 1905. évben kinevezett két államvasuti igazgatóra nézve, a kik nem idegen vasúttól vétettek át, hanem ily szerzett jogok nélkül az államvasuti alkalmazottak létszámából neveztettek ki igazgatókká, kielégítőnek nem találta s miután véleménye szerint a minister által említett költségvetési alrovaton átalányösszegben előirányzott hitel nem képezhet jogalapot arra nézve, hogy egyes alkalmazottaknak szerzett jogigények 12
