Zárszámadás, 1905
Jelentés az 1905. évi zárszámadásról
125 Megjegyzi továbbá az állami számvevőszék, hogy ezen rovat „Jutalmak Vallás-és kőzés segélyek" alrovatán elszámolt 3.060 Kban benfoglaltátik az az 510 K rend- oktaUst i^ i ° ^ ministerium. kivüli segély is, mely ugyanazon okok alapján utalványoztatott, melyek e tárcza „Központi igazgatás" cziménél felmerült hasonnemü kiadásokra nézve fentebb előadattak (1. a „Rendes kiadások" XXI. fejezete 1. czimének „Személyi járandóságok" rovatát). 50. czim. Műemlékek országos bizottsága. 1. rovat. Személyi járandóságok, E rovatnak „Jutalmak és segélyek" alrovatán 75 K utalványoztatott. Ez az összeg rendkivüli segélyt képez és utalványozása ugyanazon okok alapján történt, melyek e tárcza „Központi igazgatás' cziménél felmerült hasonnemü kiadásokra nézve fentebb előadattak (1. a Rendes kiadások" XXI. fejezete 1. czimének „Személyi járandóságok" rovatát). 52. czim. Közművelődési czélok támogatása. 8. rovat. A Földrengéskutató Nemzetközi Szövetkezet czéljaira fizetendő járulék: utalványoztatott 1.894 K 40 f, mire nézve a minister a következőket adja elő: „A Strassburgban 1903. évi julius hóban megtartott Il-ik nemzetközi földrengési értekezlet egy „Földrengéskutató Nemzetközi Szövetkezet" megalakítását határozta cl s az abban való belépésre az ott képviselt államokat, á többek között Magyarországot is, felszólította. Mivel az akkori kormány a befejezett tárgyalások eredményéből meggyőződött arról, hogy a magyar tudományosság szempontjából a szóban levő szövetkezetbe leendő belépést Magyarország saját érdekei is tanácsolják, a belépés elhatároztatott. Az évi dij tizetése 1905. évtől kezdve válván kötelezővé, az ki is utalványoztatott s a kiadás nem lévén az 1904. évi XXI t.-cz. által megállapított rovatrendszerbe beilleszthető, külön rovat alatt számoltatott el." 9. rovat. A Nemzetközi Közép- és Keletázsiai Társaság Magyar Bizottságának költségeire: utalványoztatott 4.000 K, melyet a minister következőleg indokol: „Az Oroszországban székelő s Közép,- valamint Keletázsia történelmi, régészeti, nyelvészeti és néprajzi felkutatására alakult bizottság még 1904. évben felszólította Magyarországot, hogy hasonló czélra az orosz központi bizottság mellett külön bizottságot alkosson A magyar bizottságnak megalapítása a magyar nemzeti tudományosság szempontjából, a magyar faj őstörténetére tekintettel, különös jelentőségűnek találtatván, Magyarországnak egy külön bizottság révén a többi államokkal a tudományos kutatás érdekéből való társulása elhatároztatott.
