Zárszámadás, 1903

Jelentés az 1903. évi zárszámadásról

281 8 | 9 10 11 12 megszavazott Az 1903. év végével rendelkezésre maradt, illetve az 1904. évi kezelésbe átvitt összes lekötött hitel (5+9) Tétel Indokolás hitelből az 1902. évben leköttetett és az 1903. évi kezelésbe átvitetett hitelből lekötött összegnek az 1903. év folyamán tényleg fel nem használt (meg nem szüntetett) s az 1904. évi kezelésbe átvitt része Az 1903. év végével rendelkezésre maradt, illetve az 1904. évi kezelésbe átvitt összes lekötött hitel (5+9) Tétel Indokolás K ! f K 1 f K | f Tétel Indokolás 76 83 377.404 61 A. 1 2 3 4 Az 1903. évi állami költségvetésről szóló 1904. évi V. t.-czikk a hitellekötések foganatosításara. az 1897. évi XX. t.-czikk 27. §-ában megállapitott határidő letelte után, vagyis folyó évi április hó 2-án lépvén életbe, tekintve, hogy &/, 1904. évi IV. t.-czikkben nyert felhatalmazás alapján a kormány 1904. évi márczius hó végéig csak az 1902. évi állami költségvetési hitelek erejéig rendelkezhetett: az 1903. évi költségvetési hitelek keretén belül foganatosított és az 1902. évi hitelek keretén túlmenő lekötéseket a pénzügyminister a következőkben indokolja : Ilyen hitellekötések történtek első sorban a dohányjövedéknél. Ennél az ágazatnál az 1903. évi állami költségvetéssel uj építkezésekre engedélyezett hitelek lekötésének szüksége az 1903. évi állami költségvetés nélküli kivételes állapot folytán állott elő ; tekintve, hogy a szóban forgó hitelek a dohányjövedéknél szükségelt s tervszerűen több évre megállapitott építkezések egyes részeire igényeltetnek, a melyek ma már az épitkezési programmból ki nem hasithatók, és tekintettel arra, hogy a dohányjövedéki üzem folytonosságáról még a törvényen kívüli időben is gondoskodni kellett: a minister a szóban forgó hitelek lekötését felelősségére elrendelte. Általában véve ugyanezek a szempontok tették szükségessé a fém- és opálbányászatnál, nemkülönben az állami vasgyáraknál és az állami épületeknél az 1903. évi költségvetéssel építkezésekre, uj berendezésekre és egyéb beruházásokra eugedélyezett hitelek keretén belül foganatosított lekötéseket is. Az ezekben indokolt hitellekötések számszerint a következők: a „Dohányjövedék" czimuél : a dohányvételnél az 1. tétel alatt 267.710 K 70 f, a dohánygyártásnál a 2. tétel alatt 352.378 „ 92 „ 620.089 K 62 f; a „Fém- és opálbányászat" czimnél a 13. tétel alatt .... 3.970 „ 79 „ az „Állami vasgyarak" czimnél: a 17. tétel alatt 113.745 K 39 f, al8. „ „ 58.236 „ — „ a20. „ „ 185 „ — „ a21. „ „ 165.000 „ — „ 337.166 „ 39 „ végül az „Állami épületek" czimnél: a 28. tétel alatt 79.126 K 30 f, a 29. „ „ 47.200 „ 88 „ 126.327 „ 18 „ összesen 1,087.553 K 98 f. t 91,438 192.381 70 56 ') 57.307 2) 17.210 76 83 325.018 369.589 46 75 A. 1 2 3 4 Az 1903. évi állami költségvetésről szóló 1904. évi V. t.-czikk a hitellekötések foganatosításara. az 1897. évi XX. t.-czikk 27. §-ában megállapitott határidő letelte után, vagyis folyó évi április hó 2-án lépvén életbe, tekintve, hogy &/, 1904. évi IV. t.-czikkben nyert felhatalmazás alapján a kormány 1904. évi márczius hó végéig csak az 1902. évi állami költségvetési hitelek erejéig rendelkezhetett: az 1903. évi költségvetési hitelek keretén belül foganatosított és az 1902. évi hitelek keretén túlmenő lekötéseket a pénzügyminister a következőkben indokolja : Ilyen hitellekötések történtek első sorban a dohányjövedéknél. Ennél az ágazatnál az 1903. évi állami költségvetéssel uj építkezésekre engedélyezett hitelek lekötésének szüksége az 1903. évi állami költségvetés nélküli kivételes állapot folytán állott elő ; tekintve, hogy a szóban forgó hitelek a dohányjövedéknél szükségelt s tervszerűen több évre megállapitott építkezések egyes részeire igényeltetnek, a melyek ma már az épitkezési programmból ki nem hasithatók, és tekintettel arra, hogy a dohányjövedéki üzem folytonosságáról még a törvényen kívüli időben is gondoskodni kellett: a minister a szóban forgó hitelek lekötését felelősségére elrendelte. Általában véve ugyanezek a szempontok tették szükségessé a fém- és opálbányászatnál, nemkülönben az állami vasgyáraknál és az állami épületeknél az 1903. évi költségvetéssel építkezésekre, uj berendezésekre és egyéb beruházásokra eugedélyezett hitelek keretén belül foganatosított lekötéseket is. Az ezekben indokolt hitellekötések számszerint a következők: a „Dohányjövedék" czimuél : a dohányvételnél az 1. tétel alatt 267.710 K 70 f, a dohánygyártásnál a 2. tétel alatt 352.378 „ 92 „ 620.089 K 62 f; a „Fém- és opálbányászat" czimnél a 13. tétel alatt .... 3.970 „ 79 „ az „Állami vasgyarak" czimnél: a 17. tétel alatt 113.745 K 39 f, al8. „ „ 58.236 „ — „ a20. „ „ 185 „ — „ a21. „ „ 165.000 „ — „ 337.166 „ 39 „ végül az „Állami épületek" czimnél: a 28. tétel alatt 79.126 K 30 f, a 29. „ „ 47.200 „ 88 „ 126.327 „ 18 „ összesen 1,087.553 K 98 f. t 85 74.518 59 694.608 21 A. 1 2 3 4 Az 1903. évi állami költségvetésről szóló 1904. évi V. t.-czikk a hitellekötések foganatosításara. az 1897. évi XX. t.-czikk 27. §-ában megállapitott határidő letelte után, vagyis folyó évi április hó 2-án lépvén életbe, tekintve, hogy &/, 1904. évi IV. t.-czikkben nyert felhatalmazás alapján a kormány 1904. évi márczius hó végéig csak az 1902. évi állami költségvetési hitelek erejéig rendelkezhetett: az 1903. évi költségvetési hitelek keretén belül foganatosított és az 1902. évi hitelek keretén túlmenő lekötéseket a pénzügyminister a következőkben indokolja : Ilyen hitellekötések történtek első sorban a dohányjövedéknél. Ennél az ágazatnál az 1903. évi állami költségvetéssel uj építkezésekre engedélyezett hitelek lekötésének szüksége az 1903. évi állami költségvetés nélküli kivételes állapot folytán állott elő ; tekintve, hogy a szóban forgó hitelek a dohányjövedéknél szükségelt s tervszerűen több évre megállapitott építkezések egyes részeire igényeltetnek, a melyek ma már az épitkezési programmból ki nem hasithatók, és tekintettel arra, hogy a dohányjövedéki üzem folytonosságáról még a törvényen kívüli időben is gondoskodni kellett: a minister a szóban forgó hitelek lekötését felelősségére elrendelte. Általában véve ugyanezek a szempontok tették szükségessé a fém- és opálbányászatnál, nemkülönben az állami vasgyáraknál és az állami épületeknél az 1903. évi költségvetéssel építkezésekre, uj berendezésekre és egyéb beruházásokra eugedélyezett hitelek keretén belül foganatosított lekötéseket is. Az ezekben indokolt hitellekötések számszerint a következők: a „Dohányjövedék" czimuél : a dohányvételnél az 1. tétel alatt 267.710 K 70 f, a dohánygyártásnál a 2. tétel alatt 352.378 „ 92 „ 620.089 K 62 f; a „Fém- és opálbányászat" czimnél a 13. tétel alatt .... 3.970 „ 79 „ az „Állami vasgyarak" czimnél: a 17. tétel alatt 113.745 K 39 f, al8. „ „ 58.236 „ — „ a20. „ „ 185 „ — „ a21. „ „ 165.000 „ — „ 337.166 „ 39 „ végül az „Állami épületek" czimnél: a 28. tétel alatt 79.126 K 30 f, a 29. „ „ 47.200 „ 88 „ 126.327 „ 18 „ összesen 1,087.553 K 98 f. t 3.925 85 3) 3.925 85 5.004 3.925 52 85 A. 1 2 3 4 Az 1903. évi állami költségvetésről szóló 1904. évi V. t.-czikk a hitellekötések foganatosításara. az 1897. évi XX. t.-czikk 27. §-ában megállapitott határidő letelte után, vagyis folyó évi április hó 2-án lépvén életbe, tekintve, hogy &/, 1904. évi IV. t.-czikkben nyert felhatalmazás alapján a kormány 1904. évi márczius hó végéig csak az 1902. évi állami költségvetési hitelek erejéig rendelkezhetett: az 1903. évi költségvetési hitelek keretén belül foganatosított és az 1902. évi hitelek keretén túlmenő lekötéseket a pénzügyminister a következőkben indokolja : Ilyen hitellekötések történtek első sorban a dohányjövedéknél. Ennél az ágazatnál az 1903. évi állami költségvetéssel uj építkezésekre engedélyezett hitelek lekötésének szüksége az 1903. évi állami költségvetés nélküli kivételes állapot folytán állott elő ; tekintve, hogy a szóban forgó hitelek a dohányjövedéknél szükségelt s tervszerűen több évre megállapitott építkezések egyes részeire igényeltetnek, a melyek ma már az épitkezési programmból ki nem hasithatók, és tekintettel arra, hogy a dohányjövedéki üzem folytonosságáról még a törvényen kívüli időben is gondoskodni kellett: a minister a szóban forgó hitelek lekötését felelősségére elrendelte. Általában véve ugyanezek a szempontok tették szükségessé a fém- és opálbányászatnál, nemkülönben az állami vasgyáraknál és az állami épületeknél az 1903. évi költségvetéssel építkezésekre, uj berendezésekre és egyéb beruházásokra eugedélyezett hitelek keretén belül foganatosított lekötéseket is. Az ezekben indokolt hitellekötések számszerint a következők: a „Dohányjövedék" czimuél : a dohányvételnél az 1. tétel alatt 267.710 K 70 f, a dohánygyártásnál a 2. tétel alatt 352.378 „ 92 „ 620.089 K 62 f; a „Fém- és opálbányászat" czimnél a 13. tétel alatt .... 3.970 „ 79 „ az „Állami vasgyarak" czimnél: a 17. tétel alatt 113.745 K 39 f, al8. „ „ 58.236 „ — „ a20. „ „ 185 „ — „ a21. „ „ 165.000 „ — „ 337.166 „ 39 „ végül az „Állami épületek" czimnél: a 28. tétel alatt 79.126 K 30 f, a 29. „ „ 47.200 „ 88 „ 126.327 „ 18 „ összesen 1,087.553 K 98 f. t 3.925 85 8.930 37 A. 1 2 3 4 Az 1903. évi állami költségvetésről szóló 1904. évi V. t.-czikk a hitellekötések foganatosításara. az 1897. évi XX. t.-czikk 27. §-ában megállapitott határidő letelte után, vagyis folyó évi április hó 2-án lépvén életbe, tekintve, hogy &/, 1904. évi IV. t.-czikkben nyert felhatalmazás alapján a kormány 1904. évi márczius hó végéig csak az 1902. évi állami költségvetési hitelek erejéig rendelkezhetett: az 1903. évi költségvetési hitelek keretén belül foganatosított és az 1902. évi hitelek keretén túlmenő lekötéseket a pénzügyminister a következőkben indokolja : Ilyen hitellekötések történtek első sorban a dohányjövedéknél. Ennél az ágazatnál az 1903. évi állami költségvetéssel uj építkezésekre engedélyezett hitelek lekötésének szüksége az 1903. évi állami költségvetés nélküli kivételes állapot folytán állott elő ; tekintve, hogy a szóban forgó hitelek a dohányjövedéknél szükségelt s tervszerűen több évre megállapitott építkezések egyes részeire igényeltetnek, a melyek ma már az épitkezési programmból ki nem hasithatók, és tekintettel arra, hogy a dohányjövedéki üzem folytonosságáról még a törvényen kívüli időben is gondoskodni kellett: a minister a szóban forgó hitelek lekötését felelősségére elrendelte. Általában véve ugyanezek a szempontok tették szükségessé a fém- és opálbányászatnál, nemkülönben az állami vasgyáraknál és az állami épületeknél az 1903. évi költségvetéssel építkezésekre, uj berendezésekre és egyéb beruházásokra eugedélyezett hitelek keretén belül foganatosított lekötéseket is. Az ezekben indokolt hitellekötések számszerint a következők: a „Dohányjövedék" czimuél : a dohányvételnél az 1. tétel alatt 267.710 K 70 f, a dohánygyártásnál a 2. tétel alatt 352.378 „ 92 „ 620.089 K 62 f; a „Fém- és opálbányászat" czimnél a 13. tétel alatt .... 3.970 „ 79 „ az „Állami vasgyarak" czimnél: a 17. tétel alatt 113.745 K 39 f, al8. „ „ 58.236 „ — „ a20. „ „ 185 „ — „ a21. „ „ 165.000 „ — „ 337.166 „ 39 „ végül az „Állami épületek" czimnél: a 28. tétel alatt 79.126 K 30 f, a 29. „ „ 47.200 „ 88 „ 126.327 „ 18 „ összesen 1,087.553 K 98 f. t A. 1 2 3 4 Az 1903. évi állami költségvetésről szóló 1904. évi V. t.-czikk a hitellekötések foganatosításara. az 1897. évi XX. t.-czikk 27. §-ában megállapitott határidő letelte után, vagyis folyó évi április hó 2-án lépvén életbe, tekintve, hogy &/, 1904. évi IV. t.-czikkben nyert felhatalmazás alapján a kormány 1904. évi márczius hó végéig csak az 1902. évi állami költségvetési hitelek erejéig rendelkezhetett: az 1903. évi költségvetési hitelek keretén belül foganatosított és az 1902. évi hitelek keretén túlmenő lekötéseket a pénzügyminister a következőkben indokolja : Ilyen hitellekötések történtek első sorban a dohányjövedéknél. Ennél az ágazatnál az 1903. évi állami költségvetéssel uj építkezésekre engedélyezett hitelek lekötésének szüksége az 1903. évi állami költségvetés nélküli kivételes állapot folytán állott elő ; tekintve, hogy a szóban forgó hitelek a dohányjövedéknél szükségelt s tervszerűen több évre megállapitott építkezések egyes részeire igényeltetnek, a melyek ma már az épitkezési programmból ki nem hasithatók, és tekintettel arra, hogy a dohányjövedéki üzem folytonosságáról még a törvényen kívüli időben is gondoskodni kellett: a minister a szóban forgó hitelek lekötését felelősségére elrendelte. Általában véve ugyanezek a szempontok tették szükségessé a fém- és opálbányászatnál, nemkülönben az állami vasgyáraknál és az állami épületeknél az 1903. évi költségvetéssel építkezésekre, uj berendezésekre és egyéb beruházásokra eugedélyezett hitelek keretén belül foganatosított lekötéseket is. Az ezekben indokolt hitellekötések számszerint a következők: a „Dohányjövedék" czimuél : a dohányvételnél az 1. tétel alatt 267.710 K 70 f, a dohánygyártásnál a 2. tétel alatt 352.378 „ 92 „ 620.089 K 62 f; a „Fém- és opálbányászat" czimnél a 13. tétel alatt .... 3.970 „ 79 „ az „Állami vasgyarak" czimnél: a 17. tétel alatt 113.745 K 39 f, al8. „ „ 58.236 „ — „ a20. „ „ 185 „ — „ a21. „ „ 165.000 „ — „ 337.166 „ 39 „ végül az „Állami épületek" czimnél: a 28. tétel alatt 79.126 K 30 f, a 29. „ „ 47.200 „ 88 „ 126.327 „ 18 „ összesen 1,087.553 K 98 f. t 34