Zárszámadás, 1903

Jelentés az 1903. évi zárszámadásról

15 felhatalmazás nélkül utalványozott kiadásokat az 1880. évi LXYI. t.-czikk 12. és 13. §-a értelmében vezetett utalványozási főkönyvében állandóan és kifejezetten mint költségvetési felhatalmazás nélkül való utalványozást tartotta nyilván; továbbá ez utalványozások szabályszerűségét, tekintettel a fennálló különböző törvényekre, jogerejü szerződésekre, szabályrendeletekre stb. a most hivatkozott törvény 19. §-ában foglaltak szerint érdemileg vette birálat alá; végül pedig a törvényhozás állandó tájékoztatása végett a szóban forgó utalványozást az 1897. évi XX. t.-cz. 18. §-ában megjelölt határidőben évnegyedről-évnegyedre bejelentette az országgyűlésnek olyformán, hogy mig jelentéseiben az 1903 évi január—április hónapokban fölmerült kiadásokat az indemnity-törvény alapján szembe állította az 1902. évi költségvetéssel, addig a költségvetési felhatalmazás nélkül utalványozott tételeket ezen a czimen, egész terjedelmükben, minden összehasonlítás nélkül mutatta ki. A folyó évi márczius hó 30-án kihirdetett 1904. évi IY. t.-czikkel a kormány megkapván a szükséges felhatalmazást és a folyó évi április hó 2-án életbelépett 1904. évi Y. t.-czikkel az 1903. évi állami költségvetés is törvényerőre emelkedvén, az addig költségvetési felhatalmazás nélkül teljesített kezelés a törvény rendelkezése szerint beillesztetett az 1903. évi állami költségvetés keretébe. 2. A hitelmaradványok a számviteli törvény értelmében csak a pótutalványozási időszak végéig vagyis márczius hó 31-éig levén leköthetők, az 1903. évi állami költségvetés azonban csak folyó évi április hó 2-án lépvén életbe, ez által az 1903. évi hitellekötésekre nézve rendkívüli helyzet s illetve annak a szüksége állott elő, hogy a mennyiben az 1903. évi magasabb hitelek erejéig foganatosíttattak, ebből a szempontból külön indokoltassanak, mire nézve jelentésemet az „Egyéb jelentések" (G. csoport) 1. tétele alatt van szerencsém bemutatni. 3. Az 1903. számadási év font.osabb mozzanatai közül még a következőket kivánom kiemelni: a) Ez év zárszámadásában nyertek végleges elszámolást a némely államadósság beváltásáról szóló 1902. évi V. t.-cz. alapján foganatositott konverzió eredményei. Az előző évi zárszámadásban a konverzionalis költségek közül csak a beváltott kötvények ellenében kibocsátandó koronajáradék-kötvények ideiglenes elismervényeinek költségei számoltattak el véglegesen, mig a tőkebefizetések és tőkevisszafizetések végleges elszámolása függőben maradt volt, mert, a konverzióra vonatkozó leszámolás a konzorcziummal akkor még nem történhetett meg. Az 1903. évi zárszámadásban a konverzió által érintett ágazatok (költségvetési czimek) a következők: 4Vos magyar koronajáradék-kölcsön (rendes kiadások: VII. fej., 10. cz., átmeneti kiadások: XIY. fej., 2. cz., rendkívüli bevételek: IX. fej.) —, az italmérési jogokért adott kártalanítás czéljaira kibocsátott kölcsön (rendes kiadások: VII. fej., 20. cz.) —, a 47,Vos adómentes államvasuti aranykölcsön (rendes kiadások: VII. fej., 21. cz.) —, a 47.%-os adómentes államvasuti ezüstkölcsön (rendes kiadások: VII. fej., 22.cz.) —, az első magyar-gácsországi vasutkölcsön (rendes kiadások: VIII. fej., 3. cz.) —, a keleti vasut-kölcsön (rendes