Zárszámadás, 1902
Jelentés az 1898. évi zárszámadásról
ISO TÜLKIADÁSOK STB. AZ „ÁTMENETI"' KEZELÉSNÉL. Pénzügyminis- egy része átmenetileg más irányban volt lekötve s az esedékesség időpontjában még nem állott rendelkezésre. Ez a helyzet — tekintve, hogy a vasút állami kamatbiztositást élvez —, igen viszás és a kincstárra nézve közvetve anyagi kárra] is jár, mert a folyószámla kölcsönök magas kamatai a vasút tiszta bevételét kevesbitik, tehát a kamatbiztositási előlegeket növelik. A helyzet gyökeres orvoslása a vasut-társaság által tervezett nagyobb törlesztéses kölcsön segélyével fog eszközöltetni. Nehogy azonban a jelzett visszásság addig is fennálljon, az államkincstár érdekeinek szempontjából is indokolt volt a vasut-társaságnak a fent kimutatott s 4%-kal kamatozó 1,000.000 K. előleget engedélyezni, mely egy havi felmondáshoz van kötve, de a vasut-társaság által felvenni szándékolt nagyobb törlesztéses kölcsönből mindenesetre visszatérítendő lesz. 5. rovathoz. A korna-gauri tó építésére az 1826. évben adott előlegből még megtéritetlen 23.616 K 09 f, mely eddig a „Pénzverés és fémbeváltás" czimnél az átfutó kezelésben tartatott nyilván, most a valódi kezelésbe vitetvén át, itt az „Állami előlegek" czimnél egyrészt mint előirányzat nélküli kiadás utalványoztatott, másrészt ugyanezen czim állami követelései közt bevételre előiratott s egyidejűleg a „Pénzverés és fémbeváltás" czimnek átfutó kezelésénél megtérített előlegként bevételeztetett. 6. rovathoz. A nagyági kincstári és társulati bányamű üzemének folytathatása czéljából a kincstár — mint első sorban érdekelt fél — által 254 000 K előleg adatott ezen bányamű igazgatóságának, mely összeg az 1902. év folyamán vissza is térittetett. A 7. rovat a) tételéhez. Az 1885. évi XV. t.-cz. alapján a Rába folyó szabályozására, valamint Győr város és Győrsziget község ármentesitésére a „Magyar Jelzálog Hitelbank "-tói felvett kölcsönre nézve az államkincstár annak idején szavatosságot vállalt, Minthogy pedig az ártéri járulékok az annuitási részletek esedékességéig kellő mérvben be nem folytak, a hiányt a kincstár volt kénytelen előlegezni. Ily czélra fordíttatott az elől kimutatott 314.293 K. 31 f. előleg. A 7. rovat b), c), d) és e) tételeihez. Oly esetekben, amidőn egyes közgazdasági érdekeket is szolgáló vizszabályozó és ármentesitő társulatok önhibájukon kivül abba a helyzetbe jutnak, hogy pénzszükségletük beszerzése átmenetileg fennakadást szenved, méltányos, hogy az állam a társulatokat előlegekkel támogassa, nehogy a munkálatok fennakadásával az ártér kiszámithatatlan esélyeknek tétessék ki, sőt a már végzett munkálatok eredménye is koczkáztassék s a társulatok által alkalmazott munkások esetleg épen oly időben fosztassanak meg keresetüktől, midőn semmi egyéb más munkát nem kaphatnak. Ezek az előlegek egyébként rendszerint rövid idő alatt megtérülnek s a b) alatti előleg időközben már vissza is fizettetett. A 7. rovat f) tételéhez. A Geramb János-József-féle bányaegylet 1901. évben válságos helyzetbe jutott, elannyira, hogy a bánya-, kohó- és gyári üzemeinek folytatásához szükséges anyagi eszközökkel sem rendelkezett.