Zárszámadás, 1902

Jelentés az 1898. évi zárszámadásról

15 2. A koronaértékben való közkötelező számítás behozataláról stb., szóló 1899. évi XXXVI. t.-cz. végrehajtása kapcsán a pénzügyminister ur akként rendelkezett, hogy az 1902. évi január hó l-jétől kezdve a naplók és könyvek készpénzhasábjainak arany-, ezüst- és bankérték szerint elkülönitett vezetése megszűnt s azontúl a naplókat és könyveket csupán egy egységes készpénzhasábbal ellátva vezetik. Ettől csak a határvámjövedék naplóinál és könyveinél van eltérés, a mennyiben ezekben a feljegyzésekben a készpénzhasábok továbbra is arany-, ezüst- és bankérték szerint elkölönitve vezettetnek. Ebből folyólag az 1902. évi lerovási eredmények és az év végével maradt pénzkészletek a kormány által beküldött pénzkezelési kimutatásokban szintén csak egyetlen főösszegben, az aranypénz külön kitüntetése nélkül, mutattattak ki, mihez képest az aranypénz most már a zárszámadásokban, továbbá az állami leltárnak „pénzmaradványok" számláján és a pénztári mérlegen sem nyer külön kimutatást. Az 1902. évi zárszámadás már ebben az alakban készült. 3. A pénzügyminister az 1902. év folyamán a radna-borbereki fürdőt a földmivelésügyi ministerium kezelésébe adta át. Ehhez képest az illető költségvetési rovatokon és alrovatokon megszavazott hitelösszegek, illetve ezeknek még igénybe nem vett maradványai a földmivelésügyi minister rendelkezése alá bocsátandók voltak s igy e hitelek terhére és javára a mult évben mind a két minister megfelelően utalványozott. Az utalványozott kiadások és bevételek azonban nem az utalványozó hatóságok szerint számoltattak el a földmivelésügyi, illetve a pénzügyi tárcza keretében, hanem a költségvetésnek megfelelően a pénzügyministeriumnál azon fejezet, czim, rovat és alrovat alatt, mely alatt a rájuk vonatkozó hitel eredetileg megszavaztatott s ugyanitt nyertek azok kimutatást az állami zárszámadásban is. A fürdő leltári vagyona azonban már a földmivelésügyi tárcza zárszámadásában van felvéve. A fürdő átadása az előadottak értelmében a következő ágazatokat érinti, nevezetesen a pénzügy ministerium körében a fém- és opálbányászatot: „Rendes kiadások* XVIII. fejezet, 24. czim, 4. rovat, 5. alrovat; — „Beruházások" IV. fejezet, 7. czim, 2. rovat; — „Rendes bevételek" VII. fejezet, 20. czim, 2. rovat, 3. alrovat; a földmivelésügyi ministerium körében a kincstári birtokok és fürdők czimét: „Rendes kiadások" XX. fejezet, 19. czim. 4. Az állami tisztviselők, altisztek és szolgák nyugdijázásáról szóló 1885. évi XI. törvényczikk hiányai és részben nem eléggé szabatos rendelkezései nemcsak a gyakorlati alkalmazás terén idéztek fel visszásságokat és controvers kérdéseket, hanem a törvény némely szakaszainak eltérő magyarázata és alkalmazása folytán az állami számvevőszéknek ellenőrző feladatát is megnehezítették. Követi ezt a nehézséget az, hogy a nyugdíjtörvény rendelkezéseivel a kapcsolatos későbbi törvények rendelkezései nincsenek teljes összhangzásban, mi tág teret nyit a kormányhatóságoknak a különböző felfogások érvényesítésére. E különböző felfogások a bírói cognitión alapuló és a kormányétól eltérő törvénymagyarázatok folytán ujabban ismét fokozódnak oly esetekben, a midőn a nyugdíjazott fél, ki magát érdekeiben