Zárszámadás, 1901

Jelentés az 1901. évi zárszámadásról

180 Ugyanis, miután az ártéri járulékok az annuitási részletek esedékességéig kellő mérvben be nem folytak, az államkincstár pedig a kölcsönre nézve annak idején szavatosságot vállalt, nem maradt más hátra, mint az annuitási részleteket a hitelező banknak egész összegükben kifizettetni s ekként a hiányt előlegezni. A 3. rovat c)—o) tételeihez. Oly esetekben, amidőn egyes közgazdasági érdekeket is szolgáló vizszabályozó és ármentesitő társulatok pénzszükségletének beszerzése a társulat önhibáján kivül átmenetileg fennakadást szenved, méltányos, hogy az állam a társulatokat előlegekkel támogassa, nehogy a munkálatok fennakadván, az ártér kiszámithatatlan esélyeknek tétessék ki, sőt a már végrehajtott munkálatok eredménye is kérdésessé váljék. De egyes esetekben indokolják még az ilyen előlegek engedélyezését sociális szempontok, nevezetesen az a szempont is, hogy a társulatok által foglalkoztatott munkások keresetöktől akkor, a mikor más munkát nem kaphatnak, meg ne fosztassanak. Ezek az előlegek azonban a megfelelő bevételi előirás által ellensúlyoztatnak és rövid időn belül megtérítendők. Az állami számvevőszék a minister indokolását azzal egésziti ki, hogy mindezen előlegek visszatérítés kötelezettsége mellett engedélyeztetvén, a kiadás egyelőre az által nyert ellensúlyozást, hogy ugyanez az összeg állami követelésként bevételre is előiratott (1. a „Rendkívüli bevételek" III. fejezetének 5. cziméről szóló részletes zárszámadáshoz csatolt kimutatást az „Állami követelések"-ről a 3., 4. és 5. tétel alatt.) 16. czim. Fémkohászat. Az előirányzat keretén kivül utalványoztatott 24 K 98 f. mely a Selmeczbányán uralkodott vörhenyjárvány alkalmából a selmeczi bányatárspénztár kötelékébe tartozó altiszti és munkásszemélyzet járványos betegségben szenvedő családtagjainak kiszolgáltatott gyógyszerekért fizettetett. Ez a kiadás természeténél fogva a bányatárspénztári alapszabályok 28. §-a értelmében a bányatárspénztár terhére elszámolható nem levén, azt az állam viselte s mivel ilyen költség fedezetéről az állami költségvetésben gondoskodva nem volt, az mint előirányzat nélküli kiadás volt elszámolandó. 17. czim. Állami jószágok, út-, hid- és révvámok. Az előirányzat keretén kívül utalványoztatott . . . . 20.696 K 67 f, melyből a Tisza-Ujlak és Tiszabecse közötti partvédmíívek kijavítási költségeire 10.693 K 85 f és a radnótfalvi kincstári vámoshid partvédelmi munkálataira 10.002 K 82 f esik. Ezen kiadások indokolására a pénzügyminister a következőket adja elő: A Tisza folyó tiszaujlaki—tiszabecsei szakaszán épített partvédművek 1901-ben a jégtorlódás és a jégzajlás folytán annyira megrongálódtak, hogy nagyobb mérvű károsodás elkerülése végett azokat legott helyre állítani kellett.