Zárszámadás, 1900

Jelentés az 1900. évi zárszámadásról

zésére beszereznie. Az üzleti kiadások ennek következtében az előirányzottnál sokkal magasabbra emelkedtek, minek következtében az üzleti fölösleg az előirányzottnál lényegesen kedvezőtlenebb lett. Ugyanezek a körülmények az osztrák vonal üzleti eredményét is kedvezőtlenül befolyásolták s ez okból az osztrák vonal tiszta jövedelmi többlete is alul maradt a kilátásba vett összegen. A kassa—oderbergi vasútnak tehát az előirányzott kamatbiztositási összegnél nagyobb összegre volt igénye, melynek egy része már a tárgyévben mint túllépés jelentkezik, a másik része pedig csak a leszámolás alkalmával, vagyis az 1901. évben kerül utalványozásra s az 1901. évi hitelt fogja terhelni. XII. fejezet. Állami számvevőszék. 1. rovat. Személyi járandóságok. E rovaton a költségvetésileg engedélyezett 306.371 K hitellel szemben 8.485 Ií 65 f megtakarítás mutatkozik ugyan, a „Fizetések és lakpénzek" alrovat terhére azonban egy számvizsgálónak 366 K 67 f és az irodaigazgatónak 533 K 34 f, vagyis együtt 900 K 01 f személyi pótlék utalványoztatott, a mely kiadásról költségvetésileg gondoskodva nem volt. Ezen személyi pótlékok — miként ez az állami számvevőszék folyó 1901. évi részletes költségvetéséhez fűzött indokolás során (99. oldalon) a törvényhozásnak már tudomására is hozatott — az 1893. évi IV. t.-czikk 10. §-a értelmében az illetők részére mint a korábban élvezett és az ujabban megállapított fizetéseik között mutatkozó különbözet utalványozandók voltak. XIII. fejezet. Közigazgatási bíróság. 1. rovat. Személyi járandóságok. E rovaton a megszavazott 520.436 K hitellel szemben 8.205 K 40 f megtakarítás mutatkozik ugyan, de a költségvetéstől eltérés történt annyiban, hogy egy ítélőbíró részére évi 2.000 K személyi pótlék utalványoztatott, a mire az állami számvevőszék észrevételt tett, mert a közigazgatási bíróság itélőbirái részére az 1900. évi állami költségvetésben személyi pótlék engedélyezve nem volt és mert a bii *ói hatalom gyakorlásáról szóló 1869. évi IV. t.-czikk 5. és 9. §-ai értelmében a bíró a törvényben meghatározott illetékeken és dijakon kívül egyéb javadalmazásban nem részesíthető. A belügyministerium vezetésével megbízott ministerelnök e tárgyban az állami számvevőszékhez 1901. évi márczius hó 23-án 656/M. E. szám alatt intézett válaszában a kérdés érdemére nézve azon véleményének adott kifejezést, hogy az észrevételezett személyi pótlék engedélyezése nem ütközik az idézett 1869. évi IV.