Zárszámadás, 1900

Jelentés az 1900. évi zárszámadásról

A több utalványozás abban leli indokolását, hogy a kaniatszükséglet az aranyforintnak a korona értékhez való törvényes érték aránya alapján irányoztatott elő a költségvetésben, a fedezetre szükséges aranyösszegek beszerzésénél azonban agió többlet merült fel, mely többlet a kezelési költségek rovatán számoltatott el. II. czim. Az 1880. évi VIII., 1881. évi XI. és XXXII., 1887. évi XXXII., 1888. évi VI. és 1892. évi XXI. t -cz. alapján kibocsátott 4%-os magyar aranyjáradékkölcsön. 2. rovat. Kezelési költségek: megszavaztatott 187.424K — f, utalványoztatok 1,402.031 „ 85 „ túlkiadás . 1,214.607 K 85 f, melynek indokolásául a minister ugyanarra a körülményre utal, melyet a 47.%-os adómentes államvasút! aranykölcsön (8. czim) kezelési költségeinél felmerült túl­kiadás igazolására fentebb felhozott. 15. czim. Az 1897. évi XXX. t.-cz., továbbá az 1898., 1899. és 1900. évi állami költség vetés értelmében magyar államvasuti beruházási czélokra kibocsátott, illetőleg kibocsá­tandó 3 l/ 2vos koronajáradék kölcsön. 1. rovat. Kamatok. E rovaton a megszavazott 0,148.520 K hitellel szemben 4,048.5 20 K megtakaritást mutat a zárszámadás, a melyre nézve az állami számvevőszék a következőket találja szükségesnek megjegyezni: Az 1900. évi költségvetésben a 37.%-os koronajáradékkölcsön knmatszük­séglete a kibocsátott és még kibocsátandó járadék-kötvények után 6,148.520 Kval irányoztatott elő, a mi 175,672.000 K névértékű kötvény kamatjának felel meg; ezen kölcsönnek az 1900. év végéig tényleg kibocsátott kötvényei, vagyis az adósság álladéka (1. ál­lami zárszámadás III. részében: a „Leltár"-ban az állami adós­ságok számláján a 3. tételt) azonban csak 60.000.000 K név­értéknek felel meg, melynek egyéni kamataira 2,100.000 K költségvetési fedezetre volt szükség; mutatkozik ennélfogva hitel ­többlet 4,048.520 K, mely a még kibocsátandó 37.%-os járadékkötvények kamat­szükségletének fedezésére volt előirányzatilag számításba véve. Tényleg azonban — a kedvezőtlen kamatláb viszonyok miatt — nem 37.%-os, hanem az 1900. évi VIII. t.-czikkben nyert külön felhatalmazás alapján 4%-os koronajáradékkötvények bocsátattak ki összesen 120,000.000 K névérték­ben. Az ezen hitelmüvelet folytán előálló kezelést a törvény rendelkezése és az adósság természeténél fogva a „Rendes kiadások 1 4 VII. fejezetének 12. czime alatt kellett elszámolni, minélfogva itt nyert elszámolást a kibocsátott 4%-os járadék-

Next

/
Thumbnails
Contents