Zárszámadás, 1900

Jelentés az 1900. évi zárszámadásról

E jelenség egyrészt a ra. kir. államvasutak kezelése alatt álló helyi érdekű vasutak kedvezőtlen befolyásának, másrészt pedig különféle dijszabási intézkedéseknek tulaj donitandó. Ugyanis a helyi érdekli vasutak bevételeiből a m. kir. államvasutak bevételei között csak azok a megtérítések szerepelnek, a melyeket a helyi érdekű vasutak üzletük ellátásáért az államvasutaknak fizetnek. Ezek a megtérítések azonban az 1900. évben fizető vonat-kilométerenkint csak 0'982 Kt tettek; előirányoztattak 1051 Kval, 1899. évben pedig eléretett 0 988 K. Ezen csekély bevételi egységtétel természetesen apasztja az összhálózatra vonatkoztatott egységtételt. Figyelmen kivül hagyva az emiitett megtérítéseket és csak azokat a szállítási bevételeket számításba véve, melyek a m. kir. államvasutak tulajdon vonalain, valamint a m. kir. államvasutak által saját számlájukra és használati dij fizetése mellett kezelt helyi érdekű vasúti vonalakon elérettek, ezek a szállítási bevételek a forgalmi teljesítményekre vonatkoztatva következőleg alakulnak: 1900. évre 1900. évben 1899. évben előirányzott elért elért egységtétel koronákban fizető vonatkilométerenkint 4121 4 041 4-031 „ 1.000 elegytonna-kilométerenkint . . 14-017 13-426 13"765 „ 100 kocsitengely-kilométerenkint . 8 475 8"375 8-568 A tisztatonna kilométerenkinti egységtétel a fentiekben mellőztetett, mert ez az összes szállítási bevételek megbirálása szempontjából összehasonlításra nem alkalmas, a mennyiben az ebbeli teljesítményben a szállított személyek súlya is benfoglaltatik. A fentiek szerint az 1900. évben csak a fizető vonatkilométerenkinti egységtétel mutat némi emelkedést s ez is csak az 1899. évi eredményhez képest, egyébként az 1900. évi egységtételek úgy az előirányzati, valamint az 1899. évi egységtételeken alul maradtak, a mi részben dijszabási intézkedéseknek, részben annak a következménye, hogy olcsóbb dijszabási osztályokba tartozó áruk nagyobb mennyiségben szállíttattak. Mindezek hatása az áru tonnakilométerenkinti beviteli egységtételnél is nyilvánul, a mely egységtétel 1900. évben 4'19 fillért, 1899. évben pedig 4-22 fillért tett. A kiadási egységtételek úgy az előirányzati, valamint az 1899. évben tényleg elért egységtételekkel szemben kedvezőbb alakulást mutatnak. A m. kir. államvasutak jövedelmezőségére nézve végül megjegyeztetik, hogy az 1900. évben elért 83,415.475 K 66 fnyi üzleti fölösleg az 1.814,694.209 K 68 fnyi tényleges tőke 4-60%-os —, és a 2.181,413.932 K 79 fnyi névleges tőke 3-8 2 70-os kamatoztatásának felel meg.