Zárszámadás, 1900

Jelentés az 1900. évi zárszámadásról

3. czim. Budapesti királyi egyetem. Ezen a czimén, melynek személyi járandóságai és dologi kiadásai között az 1900. évi VI. (költségvetési) t.-cz. 7. §-ában az átruházási jog engedélyeztetett, a megszavazott 2,400.412 K hitellel szemben 9.606 K 24 f megtakarítás mutatkozik ugyan, de az utalványozott 2,390.805 K 76 fnyi összegben olyan kiadás is van, a melynek fedezetéről a költségvetésben gondoskodva nem volt, és a melynek utalványozása e miatt az 1897. évi XX. t.-cz. 22. §-a értelmében zárszámadási indokolást igényel. Ezt a kiadást a minister az állami számvevőszék észrevétele folytán következőleg indokolja: „Ezen czimnél külön indokolásra szorul az egyetemi quaestor részére utalványozott évi 800 K lakpénz és évi 524 K lakpénzpótlék." „A szóban forgó összeget azért kellett kiutalványozni, mert az egyetemi quaestor az egyetemi központi épületben birt és részére kinevezési okmányában biztosított természetbeni lakását a központi épületben az egyetemtéri homlokzati rész kiépítése alkalmából történt átalakítások miatt elveszítette. Minthogy pedig a természetbeni lakással együtt a fűtés és világítás kedvezményét is elvesztette s minthogy a természetbeni lakásra való feltétlen igénynyel neveztetett ki, méltányos volt őt a quaesturai ellenőr nyugalmaztatása folytán felszabaduló évi 524 K lakpénzpótlékban részesíteni " 4. czim. Kolozsvári egyetem. Túlkiadás: Megszavaztatott: Utalványoztatok: Megtakarítás • 1. rovat. Személyi járandóságok 593.500 K — f, 582.641 K 52 f, 10.858 K 48 f. 2. rovat. Dologi kiadások . . 308.322 „ — „ 378.469 „ 77 „ 70.147 „ 77 „ Összesen 901.822 K — f, 961.111 K 29 f, 59.289 K 29 f. Ezen czim rovatai között az 1900. évi VI. t.-czikk 7-ik §-a szerint az átruházási jog engedélyeztetett; a mutatkozó túlkiadásokra nézve a minister a következőket adja elő : „A kolozsvári tudomány-egyetem javadalmánál mutatkozó túlkiadást az a körülmény okozta, hogy az 1900. év folyamán sok olyan kiadás merült fel, melyek az előző évben nem terhelték az egyetem javadalmát. Ilyenek voltak az egyetemi épületek után Kolozsvár városának az ez irányban alkotott uj szabályrendelet értelmében fizetendő csatornázási és járdadijak. Ezen a czimén az államkincstár 1900-ig semmit sem fizetett. Az egyetemi állattani intézetben tovább nem halasztható átalakítási munkálatok, a növénytani intézetben Auer-égők alkalmazása s különösen a vegytani intézet fűtési berendezésének a főgőzvezető cső szétrobbanása folytán szükségessé vált helyreállítása szintén tetemes költséget igényeltek.