Zárszámadás, 1900

Jelentés az 1900. évi zárszámadásról

illetőleg költséget nem képeznek, továbbá olyanok, melyek az 1897. évi XXX. és az 1900. évi XXXIV. t.-czikkek értelmében az állami zárszámadásban az államháztartás egyéb eredményeitől elkülönítve tüntetendők ki. Ezeket ugy az előirányzatból, mint az előirásból kihasitván, az elért fölösleg 35 773 s a kedvezőbb eredmény 56*556 millió Kra apad. Az 1897. évi XXX. és az 1900. évi XXXIV. t.-czikkek értelmében az államháztartás egyéb eredményeitől elkülönítve kitüntetendő vasúti beruházások czimén a beruházások között 34*685 millió K költségvetési hitel, illetve külön törvényes felhatalmazás ellenében 20*791 millió K utalványozás foglaltatik, mig a rendkívüli bevételek között e czélra kibocsátandó kötvények értékesítéséből előirányzott 20 millió Kval szemben — a 4%-os magyar koronajáradékkölcsömiél — ugyanannyi bevételi előírás áll. Megjegyezni kívánom még, hogy a fentebb 1,082*793 millió Kval jelzett kiadási utalványozásban 11 771 millió K lekötött hitel, v agy is oly összeg foglaltatik, mely nem utalványoztatott már teljesített munka vagy szállítmány alapján, hanem a számviteli törvény 27 §-a értelmében legkésőbb 1902. év végéig leendő felhasználás végett épitkezési czélokra további rendelkezésre fentartatott. Az ekként lekötött hitelmaradványokból 1495 millió K a rendes kezelésre, 857 ezer K a rendkivüli kezelés átmeneti részére és 9 419 millió K a beruházásokra esik. A valódi cselekvő (bevételi) hátralékok az 1900. év folyamán 15*491 millió Kval növekedtek, mig a valódi terhelő (kiadási) hátralékok 0*728 millió Kval apadtak. A kezelésnek az állam vagyonára hatással biró főbb mozzanatai a következők: A kiadásokból fordított a kormány ingatlan és ingó vagyon, valamint hasznos jogok szerzésére, állami adósságok törlesztésére és oly kiadásokra, melyekből az államnak készpénz követelései támadtak, összesen . 160'653 millió Kt, viszont a bevételek között olyanok vannak, melyek vagyonfogyatkozásból erednek, s jelesül az ingatlan és ingó vagyonnál, értékpapíroknál, állami adósságoknál és állami követeléseknél összesen 167*379 „ K, mihez képest a vagyon fogyatkozásból eredő bevételek . . 6*726 millió Kval meghaladták a vagyongyarapításra fordított kiadásokat. A pénzkezeléssel ellensúlyozott vagyonkezelés eredménye szerint tehát az állami vagyon értékálladéka apadt tisztán 6* 7 2 (3 millió Kval, továbbá apadt az egyéb oly czimeken, melyek a dolog természete szerint az állami pénzszámadásban ellensúlyozva nincsenek (értékcsökkenés, elhasználás, vesztesség az állami adósságoknál stb.) tisztán 17*910 „ „ együttvéve tehát tesz az apadás a tulaj dónké peni vagyonkezelésben 24*636 millió Kt. Ezzel szemben áll a pénzkezelés körében a valódi és átfutó cselekvő hátralékoknál — a pénzkészletek apadásának