Zárszámadás, 1898

Jelentés az 1898. évi zárszámadásról

A munkásigazolványok díjmentes kiszolgáltatását az 1898. évi II. t.-czikk elrendelvén, a munkásigazolványokat a szükséghez mért számban megrendelni s készenlétben tartani kellett; az igazolványok előállításával az államnyomda bízatott meg s a kimutatott kiadás az 1898. év folyamán tényleg elkészített igazolványok költségének felel meg. A munkástörvény életbeléptetésénél a nemzetközi szociáldemokrata párt agitációját igen széles körben megindította s egyben az aratási sztrájkra is buzdította a munkásokat. Bárha az uj munkástörvény népies magyarázata, a munkások felvilágosítása s általában a munkások jogosult érdekeinek felkarolása révén sikerült a hangulat izgatott voltát lecsillapítani s az agitációt az egész vonalon ellensúlyozni, mégis szükségesnek látszott s az e részben meghallgatott gazdasági szakemberek által indokoltnak jeleztetett a tartalék-munkástelepek létesítése s általában az aratási sztrájk által okozható közgazdasági károk elhárítására megfelelőknek bizonyult praeventiv intézkedések megtétele, a melyeknek 103.542 frt 58 krnyi költségét, a midőn költségvetési előirányzat nélkül fedezte a kormány, bizonyára az aratás békés lefolyásához kapcsolt nagy gazdasági érdekek biztosítására irányuló kötelességet teljesített." XX. fejezet. Vallás- és közoktatásügyi ministermm. !. czim. Központi igazgatás. 1. rovat. Személyi járandóságok. Ezen a rovaton a megszavazott 317.948 frtnyi hitellel szemben 704 frt 61 kr megtakarítás mutatkozik ugyan, de a költségvetésileg jóváhagyott személyzeti állomány túllépése folytán e rovat terhére oly járandóságok is utalványoztalak, melyekről a költségvetésben gondoskodva nem volt. E létszám-többletre, illetőleg a költségvetéstől eltérő járandóságok utalványozására nézve a minister az állami számvevőszéknek az 1897. évi XX. t.-czikk 33-ik §-a alapján emelt észrevétele folytán a következőleg nyilatkozik: „A központi igazgatás személyi járandóságainál — habár a dijnoktartási átalányokat 3.500 frttal kellett pótolni — tulkiadás nem állott elő, mindazonáltal lel kell említenem, hogy a rendszeresített létszámon felül egy számvizsgálói, egy számellenőri és egy számtiszti állás volt betöltve. Ezek közül a számvizsgálói állás túlbetöltése csak átfutó, a mennyiben az egyetemi nyomdánál már évek óta alkalmaztatott, egy számfeletti számvizsgáló a helyszíni ellenőrzés gyakorlására a nyomda jövedelme terhére. Az ellenőrzési szolgálat megváltoztatása folytán a helyszíni ellenőr a központba visszarendeltetvén, illetményei is a központi igazgatás terhére vétettek ugyan át, de a nyomda részéről megtérítendők lesznek. A számellenőri és számtiszti állásoknál mutatkozó egy-egy túlbetöltés onnan származik, hogy több tisztviselő