Zárszámadás, 1898

Jelentés az 1898. évi zárszámadásról

E rovat tulkiadásának indokolásául a minister általánosságban az alábbiakat adja elő: „A tulkiadás oka leginkább abban rejlik, hogy a mezőhegyesi és bábolnai ménesbirtokokon és a gödöllői koronauradalomban a mult év folyamán előfordult jégverés folytán egyes növénynemek termés eredménye a birtok saját szükségletét sem fedezte, ugy, hogy a mutatkozó hiány vásárlás által volt fedezendő, ezen kivül pedig a gödöllői koronauradalomnak a kedvezőtlen munkásviszonyokkal is küzdenie kellett. A jégverés következtében a mezőhegyesi ménesbirtoknak árpa, zab, tengeri és bükkönytermése a remélt mennyiségnek felényire, sőt egyes helyeken még ennél is kevesebbre apadt. Kénytelen volt tehát a birtok a ménes zabszükségletének fedezésére 110 vaggon zabot, a többi takarmányfélék helyett pedig az előirányzatot nagy mértékben meghaladó erőtakarmányt vásárolni. Hasonlóképen a bábolnai ménesbirtok részint takarmányozási czélra, részint illetményekre a birtok mult évi gyengébb termése miatt mintegy 22.000 frt értékű különféle terményt volt kénytelen vásárolni. A gödöllői koronauradalomnak egyébként jól álló és szép terményekre reményt nyújtó vetéseiben pedig a két izben előfordult jégverés oly nagy kárt okozott, hogy egyes táblák le sem arattattak, hanem legelőnek lettek használva, sőt e nélkül is alászántva. A jég által okozott kár helyenkint 100%-ot tett ki s közvetlenül a jégverés után megejtett becslés szerint mintegy 5.000 quintóra volt tehető a jégverés okozta szemes terményhiány. A kár azonban valóságban ennél is több volt, a mi leginkább a cséplés befejezte után tünt ki, midőn egyes rozstáblákon, hol a jégkár 50%-ra becsültetett, a cséplés után egy kereszt csupán 9 —10 kgr. etetésre való ocsút adott. A mig tehát a mezőhegyesi és bábolnai ménesbirtokon a jégverés, illetve rosz termés következtében a birtok saját szükségletére vásárolt termények kiadási többletet okoztak, addig a koronauradalomban a jégverés azt idézte elő, hogy eladásra jóval kevesebb termény "került, mint a mennyi előirányoztatott s a mennyi a jégverés be nem következése esetében bizton várható is volt, miért is a bevételek megvalósíthatók nem voltak. Jóllehet a mezőhegyesi ménesbirtok bevételei az előirányzatot jóval meghaladták, a jégverés e birtokon sem idézett elő kizárólag kiadási többletet, hanem a bevételek csökkenésében is nyilvánult, mivel a mezőhegyesi ménesbirtokon szintén az előirányzottnál jóval kisebb mennyiségű termény került eladásra. Emelte a koronauradalom kiadásait, hogy a munkabérek emelkedtek, ugy, hogy miután a koronauradalom környékéről napszámosok kellő számban, aratók pedig éppen nem voltak beszerezhetők, a koronauradalom kénytelen volt az előző évi rendszer megváltoztatásával távolabbi vidékekről nyári munkásokat felfogadni, a 17