Zárszámadás, 1897

Jelentés az 1897. évi zárszámadásról

TÜLKIADÁSOK STB. A „KENDES" KE/,ELESNÉL. 49 Áthozat 32,463.200 frt a 4%-os magyar aranyjáradékkölcsönnek az 1897. év végéig tényleg kibocsátott kötvényei vagyis az adósság álladéka (1. az állami zárszámadás III. részében: „Leltár" az állami adósságok számláján az 1. tételt 200—201. lap) azonban csak 634 millió forint névértéknek felelnek meg, melynek egy évi kamataira s ennek 19%-kal számított beszerzési költségére összesen 30,178.400 „ költségvetési fedezetre volt szükség ; mutatkozik hitelmaradvány 2,284.800 frt. Minthogy azonban a kamatszükséglet beszerzése az előirányzott 19%-nál tényleg r690%-kal többe került s e több költség folytán a zárszámadás szerint kamatokra és beszerzési költségre utalványozott kiadás . . . . 30,607.219 frt 76'A kr, a fentebb kimutatott . . .30,178.400 „ — „ költségvetési fedezetet 428.819 „ 76 'A krral meghaladta, marad hitelmegtakaritás 1,855.980 frt 23'A kr. Azon eltérésre vonatkozólag, mely a fentebbiek szerint a 4%-os aranyjáradékkölcsön töke álladékának összege tekintetében a költségvetés, illetve ennek indokolása és az állami zárszámadás közt fenforog, hogy t. i. az 1897 évi költségvetésben 682 millió forint névértékű, kibocsátott járadékkötvény kamatszükségletéről történt gondoskodás, mig az 1897. évi állami zárszámadás szerint a 4%-os magyar aranyjáradékkölcsön tőkeálladéka csak 634 millió forint névértéknek felel meg, a pénzügyministernek az 1896. évi zárszámadási jelentés e helyén idézett felvilágosítása alapján ezúttal is megemlitendőnek tartja az állami számvevőszék, miszerint a különbözetként mutatkozó 48 millió forint névértékű kötvény az 1892. évi XXI. t.-cz. rendelkezéséhez képest aranybeszerzésre kibocsátható járadékkötvények kibocsátásra nem került részét képezi, melynek kamatairól azonban, minthogy ezen kötvények az idézett törvényben nyert felhatalmazás alapján bármikor kibocsáthatók, eleve gondoskodni kellett. 2. rovat. Kezelési költségek: E rovaton megszavazott 98.995 frt hitellel szemben 1 1.857 frt 84 kr megtakarítás éretett ugyan el, de az utalványozott összegben oly kiadás is fordul elő, melyről e rovat keretében költségvetésileg gondoskodva nem lévén, az erre vonatkozó utalványozás az 1889. évi országos határozat II. pontja alapján indokolást igényel. Ugyanis a minister valuta- és hitelügyünknek a külföldön kellőkép leendő gondozása, s egyáltalán pénzügyi érdekeinknek a külföldi sajtó részéről megfelelő