Zárszámadás, 1896

Jelentés az 1896. évi zárszámadásról

27. czim. Fémbányászat és opálbánya : Ezen a czimén az előirányzat keretében álló kezelésnél a megszavazott 2,766.483 frt hitellel szemben 178.394 frt 39 kr megtakaritás mutatkozik ugyan, de az utalványozott 2,588.088 frt 61 krban 14.776 frt 86V

2 kr °L

V kiadás foglaltatik, melynek fedezetéről az állami költségvetésben gondoskodva nem volt s mely ennélfogva az 1889. évi orsz. határozat II. pontja értelmében indokolandó. A szóban forgó tételt a vörösvágás—dubniki opálbánya bérletének megszüntetése és kedvezőbb hasznositás végett e bányának kincstári kezelésbe vétele következtében felmerült üzemi és kezelési kiadások képezik. Az előirányzat keretén kivül utalványoztatott . . 6.658 frt 63^2 kr. E kiadás a fémbányműveknek az ezredéves országos kiállításon való részvéteiével összekötött költségek fedezésére fordíttatott. E helyen fölemlíti az állami számvevőszék, hogy a pénzügyministerrel folytatott tárgyalások eredményeképen előiratott a „fémbányászát és opálbánya" 1896. évi zárszámadásában a „Felsőbányai bánya, szertár és kovácsműhely

u-nél mint kezdőleges cselekvő hátralék azon 30.000 frt előlegből származó kincstári követelés, mely előleget a pénzügyminister a felsőbányai magánbánya és lugzóművállalat támogatására 1895. évben utalványozott és a jelzett felsőbányai bánya, szertár és kovácsműhely kezelésében a „Vájnaművelési és kutatási költségek" rovatán elszámolt, habár erről a kiadásról költségvetésileg gondoskodva nem volt (1. az 1896. évi állami zárszámadás részletezésének III. füzetében a fémbányászat bevételeinek részletezésében a felsőbányai bánya, szertár és kovácsműhelynél a 15. tételt.) Az ezen előleg engedélyezése és elszámolása tárgyában a pénzügyministerrel folytatott tárgyalások után, az állami számvevőszék a pénzügyminister által 1897. évi julius hó 21-én 55.047. sz. a. kelt átiratában erre vonatkozólag nyújtott indokolást a következőkben tisztelettel bemutatja. „A 30.000 frtnyi előleg a felsőbányai bánya- és lugzómű-vállalat támogatására, a felsőbányai m. kir. bányahivatal hitelének terhére 4%-ig menő kamatozás mellett, oly feltétel alatt engedélyeztetett, hogy a m. kir. kincstár a vállalat részese legyen mindaddig, mig az említett előleg teljesen törlesztve lesz és hogy a kincstárra esetleg eső jövedelem fele a kölcsön, másik fele pedig a kamatok törlesztésére fordittassék, és abban az esetben, ha a kamatra eső összeg a fennálló tartozás 4%-át meghaladja, ez a többlet szintén tőketörlesztésül beszámítandó, ellenben, ha a jövedelem fele a 4-os kamatot nem fedezné, a hiányzó rész nem képez hátralékot s annak utánpótlása nem követelhető. Az indokok, melyek a pénzügyminister hivatali elődjét annak idejében ezen kölcsön-előleg engedélyezésére késztették, azok voltak, hogy az ezüst árának abban az években kezdődő rohamos hanyatlása folytán egyes, különösen túlnyomó mérvben