Zárszámadás, 1896

Jelentés az 1896. évi zárszámadásról

j) egy legelőőr özvegyének 25 frt pénzsegély engedélyeztetett azon okból, mert férje a szolgálata teljesítése közben az erdőben meggyilkoltatott, az özvegy és kis gyermeke a legnagyobb nyomorban maradt vissza; k) egy legelőőr öngyilkosságot követett el, minden vagyon nélkül hátramaradt özvegyének, hogy férjét eltemettethesse, 20 frt pénzsegély engedélyeztetett. A beszterczebányai erdőigazgatóság kerületében lévő munkás élelmezési raktárakra és a rezsőparti kincstári vendéglőre forditott s fentebb kimutatott kiadások indokolásával kapcsolatosan megjegyzi az álami számvevőszék, hogy az emiitett erdőigazgatóság kerületében az erdőmunkások élelmezése czéljából a földmivelésügyi minister 1884. évtől kezdve több rendbeli élelmezési raktárt létesitett államköltségen; igy nevezetesen: 1884. évben a rezsőparti munkás-telepen egy régi kincstári magtárt alakíttatott át élelmezési raktárrá 3.000 frt költséggel; 1889. évben felépíttetett a benesházi élelmezési raktár 6.260 frt költséggel; később a fekete-balogi élelmezési raktár 8.828 frt 60 kr költséggel; 1894. évben felépíttetett a karámi élelmezési raktár 8.830 frt költséggel; 1896. évben Mihálytelken egy volt kohóépület alakíttatott át élelmezési raktárrá 349 frt költséggel; ezen kivül a rezsőparti telepen 1890. évben egy kincstári korcsma építtetett az ottani gőzfűrésznél alkalmazott munkások és fuvarosok ellátására 11.956 frt 40 kr költséggel. A felsorolt élelmezési raktárak és kincstári vendéglő építésére, fentartására és kezelésére forditott kiadások az állami erdők rendes költségvetési hiteléből fedeztettek a nélkül, hogy ezen építkezésekre a törvényhozás előzetes felhatalmazása kikéretett volna s ezen vállalatok évi fentartására és kezelésére szükséges kiadásokról a költségvetésben külön gondoskodva lett volna; minthogy ezen kivül az állami zárszámadásban sem a raktárak, sem a rezsőparti korcsma évi kezelési eredménye és egész vagyoni állapota kitüntetve nem volt: az állami számvevőszék az országgyűlés budgetjogára és az állami zárszámadások berendezése tárgyában létrejött 1889. évi országos határozatra való tekintettel szükségesnek tartotta, hogy a szóban levő kezelési eredmények és a raktárak árukészlete, valamint összes ingó és ingatlan vagyona az állami zárszámadásban kifejezésre jusson, nevezetesen pedig az évi kezelési eredmények az állami erdők rendes üzemi kiadásai és bevételei közt, az e czélra külön nyitandó rovatokon számoltassanak el és hogy ilyképen ezen kincstári vállalatok létesítése legalább utólag a törvényhozás tudomására hozassék. A földmivelésügyi ministerrel ez iránt folytatott hosszabb tárgyalások során azonban kitűnt, hogy a fennebb jelzett fentartási és kezelési költségeknek az állami zárszámadásba való felvétele s általában az említett élelmezési raktárak évi üzleti eredményének a kívánt módon való elszámolása e vállalatok különleges üzleti természeténél s különösen azon körülménynél fogva, mert e raktárak most már nem kizárólag kincstári pénzből, hanem az évi jövedelemből eredő és szorosan véve a raktárak magánvagyonát képező kezelési hányaddal is tartatnak fenn és kezeltetnek, évről-évre megujuló nehézségekkel járna s miután ezen élelmezési vállalatoknak szövetkezeti alapra való fektetése az érdekelt erdei munkásnép anyagi viszonyai miatt, 15*