Zárszámadás, 1894

Jelentés az 1894. évi zárszámadásról

13. czim. Statisztikai hivatal: előirányoztatott . . . 82.500 frt — kr, előiratott 62.921 „ 48 ., kevesebb 19.578 frt 52 krral. A f. évi előirás a bevételeknek mind a három rovatán kedvezőtlenebb, mint a költségvetési előirányzat, és pedig: 1. a bélyeges áruforgalmi űrlapok elárusitásából várt jövedelem czimén költségvetésileg előirányoztatott 60.000 frt, előiratott 54.880 forint, vagyis kevesebb 5.120 frt — krral; 2. a kiadványok elárusitásából remélt bevétel­ként előirányoztatott 22.000 frt, előiratott 8.041 frt 48 kr, vagyis kevesebb 13.958 ,, 52 „ 3. a ..vegyesek'- rovatán előirányoztatott 500 frt, előirás egyáltalán nem volt, vagyis kevesebb .... 500 „ — „ együtt, mint fent 19.578 frt 52 krral. Az áruforgalmi statisztikának megbízhatósága érdekében és ezzel kap­csolatban egyszersmind az áruforgalmi űrlapok eladásából származó bevételek fokozása iránt is, mint az az 1893. évi hasonnemű kezelési eredmények indo­kolásánál részletesen kifejtetett. (1893. évi zárszámadási jelentés 195 —196. lapján) megfelelő gondoskodás történt és ennek következménye az, hogy az űrlapokból származó jövedelmek évről-évre növekednek. Mig ugyanis az 1898. évi előirás az 1892. évi előírást 11.120 frttal multa felül, addig az 1894. évi előirás az 1893. évit ismét 3.520 frttal haladta meg, vagyis a bevétel e czimén évről-évre emelkedik. Abból, hogy a bevétel 1894. évben még nem érte el az előirányzatot, kitetszik, hogy ez irányban bizonyára még messzebb­ható intézkedések szükségeltetnek; remélhető azonban, hogy az uj áruforgalmi törvény, mely 1895. évi július 1-én lépett életbe és az áruforgalmi statisz­tikát minden tekintetben javitani czélozza, e téren is meghozza a várt ered­ményt, ugy, hogy a kezelés az előirányzathoz képest már az 1895. évben sok­kal kedvezőbben fog alakulni, mint az 1S94. évben. A kiadványok elárusitásából eredő jövedelmeknél mutatkozó 13.958 frt 52 kr visszamaradás abban leli magyarázatát, hogy a helységnévtár ujabb kiadásáról, melynek jövedelmei az előirányzatba szintén befoglaltattak, a hiva­talnak minden megterheltetése nélkül más módon, jelesül vállalkozó-kiadó utján lehetett gondoskodni. Végül megjegyeztetik, hogy a „Vegyesek" czimén előirányzott összegbe ócska papirosok eladásából várt összegek vétettek föl. Az eladásra szánt ócska papirosanyag azonban, egy Ízben kiirt sikertelen versenytárgyalás után, csak 1895. évben kerülhetett eladásra és igy az e czimén befolyt vételár az 1895. évi kezelés javára Íratott elő.

Next

/
Thumbnails
Contents