Zárszámadás, 1893

Jelentés az 1893. évi zárszámadásról

324 Ennek következtében az áll. számvevőszék a keresk. ministerhez a következő átiratot intézte: 2.418/1893. szám. Magyar királyi állami számvevőszék. Nagyméltóságú Minister ur! Mult hó 19-én 38.892. sz. a. kelt nagybecsű átiratával méltóztatott Excellentiád több helyi érdekű vasút részére biztositott állami hozzájárulások kiutalványozására vonatkozó 4.486/93. számú ügyiratot megküldeni. Ezen ügyiratból az állami számvevőszék meggyőződött arról, hogy a viczinális vasutak segélyezésére költségvetésileg 1892-ik évre megszavazott 300.000 frtnyi hitelből 35.03:') frt utalványoztatott az JS93-ik évi költsétjek felezésére. Minthogy ez esetben évek közötti hitelátruházás forog fenn és a követett eljárást az országos határozatok I. pontjába ütközőnek kell tekintenem, tiszteletteljesen kérem Excellentiádat, méltóztassék a szóban fórgó összeget az 1893. évi hitel terhére átvezettetni, s minthogy az 1892-ik évi zárszámadások már az állami számvevőszéknek megküldettek, szives beleegyezését adni arra nézve, hogy a megfelelő kihasitás itt eszközöltessék, kérvén egyúttal Excellentiád nagybecsű elhatározásának mielőbbi közlését. Fogadja Nagyméltóságod kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását. Budapesten, 1893. évi junius hó 17-én. Az állami számvevőszéknek ezen átiratára a kereskedelemügyi minister 1893. évi 45.G92. szám alatt kelt következő átirattal válaszolt: Nagyméltóságú Elnök ur l Folyó évi junius hó 17-én 2.418. szám alatt kelt nagybecsű átiratára a következőkben van szerencsém tisztelettel válaszolni: Az 1892. évi költségvetésben a „Viczinális vasutak segélyezésére'

1 törvényhozásilag engedélyezett hitel vélekedésem szerint teljes összegében fel volt használható a helyi érdekű vasutak segélyezése ezimén az 1S92. évben vagy az azt megelőzött Hőben engedélyezett összegek felezésére. Azon vasutak részére, a melyeknek a Nagyméltóságod által kifogásolt összegek fizettettek, az államsegélyek már az 1892. évben, illetve az előtti időben biztosíttattak (1. az 1892. évi költségvetéshez tartozó jelentés 153. lapján); ha tehát az ily segélyek a költségvetés szempontjából ugyanazon tekintet alá esnének, mint p. o. az épitési költségek, ugy ezek még ez esetben is akár egészben, akár pedig a rendelkezésre állott hitelösszegre való tekintetből bizonyos részösszeg erejéig az 1892-ik évi költségvetési ldtel terhére annál inkább voltak utalványozhatók, mert azok jogezime ugyanazon évben vagy az azt megelőzött években gyökeredzik. Ehhez képest, sajnálatomra nem vagyok azon helyzetben, hogy ezen kérdést illetőleg Nagyméltóságod nézetében osztozhassam, mert itt tényleg 1893. évi költségek nem rovattak az 1892. évi hitel terhére, és igy nem is lehet szó az évek közötti oly hitelátruházásról, a mely az 1889. évi országos határozat I. pontjába ütköznék. Hogy az egyes vasutaknak biztositott államsegély egyszerre egész összegében, vagy pedig több évi részletekben fizettessék-e ki; és hogy az évi részletek egyenlőek legyenek-e, ez irányban tudtommal nem áll fenn oly törvényes intézkedés, a mely bármily korlátokat szabna elém ; következéskép teljesen fenhagyatott szabad rendelkezési jogom a felett, hogy a több évi részletben való kifizetésre biztositott segélyösszegekből egyik évben esetleg több fizettessék ki, mint a másik évben Megjegyzem még, hogy abból, mert az illető engedélyesekkel szemben fentartom magamnak óvatosságból — nehogy esetleg túlkiadások alljanak elő — azt, hogy a kilátásba helyezett segélyösszeget több évi részletben is törleszthessem, egyáltalában nem azt jelenti, hogy a segély bizonyos részeit korábban is ne folyósíthassam, ha a költségvetési hitelből fedezet még rendelkezésre áll. Mindezekre való tekintettel tisztelettel kérnem kell Nagyméltóságodat, hogy az érintett elszámolás ellen fentidézett nagybecsű átiratában emelt észrevételét annál is inkább elejteni méltóztassék, mert különben a helyi érdekű vasutak épitése teljesen fennakadna, miután e tekintetben oly felosztást, mely változás alá ne essék, — tenni egyáltalán nem lehet. Fogadja Nagyméltóságod kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását. Budapesten, 1893. évi junius hó 28-án. Luk-ács, s. k. Ezen átiratnak indokait az állami számvevőszék tanácsülése tüzetesen megvitatván, egyhangúlag abban állapodott meg. hogy a jelen esetben az 1S89. évi országos határozat I. pontjába ütköző évek közötti átruházás esete