Zárszámadás, 1893

Jelentés az 1893. évi zárszámadásról

158 TÚLKIADÁSOK STB. AZ „ÁTMENETI* KEZELÉSNÉL. 1 ">9 6P/2 krnyi fölösleget eredményezett, minek folytán a pénzverés és fémbeváltás rendes kezelése a lefolyt tárgyévben hiányt nem mutatván, csak a körmöczi főkémlőhivatal épülete 14.625 frt 25 krt kitevő és a beruházások III. fej., 4. czim, 4. rovat alatt elszámolt vételárának levonása után 6,063.120 frt 36 V« krt tesz ki az az összeg, a mely az átmeneti kiadások IV. fejezete 11. czimén előirányzott kiadások fedezésére rendelkezésre jutott. Ebből az összegből az ezt a költségvetési czimet terhelő 200.541 frt 66 kr a tényleg felmerült kiadások fedezetére fordíttatván, a pótkezelési negyed végéig fel nem használt 5,862.578 frt 707a kr a valutarendezési művelet folytatólagos keresztülvitelénél előreláthatólag felmerülendő kiadások fedezetére a pótkezelési negyed végével kiutalványoztatott. A túlkiadás tehát ezen a czimén is csak látszólagos. Megjegyzi továbbá a pénzügyminister ezen, valamint az 1894. évi julius hó 11-én 35.863. szám alatt kelt átiratában, hogy midőn a pénzügyi tárcza 1893. évi költségvetésében az átmeneti kiadások 11. czime alatt a pótkezelési negyed végével mutatkozó, tényleg fel nem használt hitel további felhasználásának érdekében az emiitett módon intézkedett, kiindult: először abból, a törvényhozás által az 1893. évi állami költségvetés elfogadása által jóváhagyott felfogásból, hogy az emiitett czimén engedélyezett hitel azt a többletet képezi, a melylyel a kivert pénzek értéke, a veretés czéljaira megszerzett fémek értékét meghaladja s hogy következéskép ez a hitel e két tényező évközi változása folytán szintén változhatik; másodszor abból, hogy a valutarendezés egy, habár több évre szóló, egységes miveletet képez, a melynek során a dolog természetéhez képest oly kiadások is eszközlendők, a melyek, habár az illető tárgyévben gyökereznek is, véglegesen az illető számadási évben el nem számolhatók. így például azok az aranyösszegek, a melyek már 1893. évben biztosítva voltak, egyrészökben csak 1894. év folyamán szállíttattak be. Kiindult végül abból, hogy ha nem ezt az eljárást követi, megtörténik az, hogy a fel nem használt hitel, mint az 1893. év megtakarítása számoltatik el, a valutarendezés további folyamán pedig túlkiadások, vagy előirányzatnélküli kiadások merülnek föl, a melyek eltekintve attól, hogy esetről esetre külön indokolásokat igényelnének, az egységes müvelet költségeinek áttekinthető voltát teszik semmivé. Mindezen okokból czélszerünek vélte a fönnebbi intézkedések megtételét, a melyek által a törvényhozás által valutarendezési czélokra engedélyezett ez az 1893. évi hitel, számadásszerüen mint egy külön alapként kezeltetnék s további felhasználhatása biztosíttatnék.