Zárszámadás, 1892

Jelentés az 1892. évi zárszámadásról

Kevesebb bevételek a B. „átmeneti" kezelésnél. I. fejezet. Pénzügyministerium. 1. czim. Állami javak eladása. a) rovat. Állami javak eladásából: előirányoztatott . . 2,500.000 frt — kr, előiratott . . . 1,979.319 „ 3

4 */

2 „ kevesebb " T 7 520.680 frt 657a kr. Az előirányzott bevétellel szemben mutatkozó visszamaradás abban leli indokát, hogy eg}Tészt a lefolyt évben mintegy 2,700.000 frt értékben eladott ingatlanok után az előirányzatba fölvett 1,400.000 frt helyett csak mintegy 940.000 frt volt esedékes összeg gyanánt előírható, s igy a különbözet, vagyis kerekszámban 460.000 frt, valamint az eladások előkészítése czéljából fölvett záloglevél kölcsönök átvállalásából várt, de senki által el nem vállalt 60.000 frt adja együttvéve a fennebb kimutatott, kerek összegben 520.000 frtra menő visszamaradást. 2. czim. Állami előlegekből: előirányoztatott . . 497.000 frt — kr, előiratott . . . 414.701 „ 817a » kevesebb ~ ~ ! . 82.298 frt 187a kr. Az előirányzattal szemben mutatkozó kedvezőtlenebb eredményt a pénzügyminister egyrészt azzal indokolja, hogy az ínség- és vetőmagkölcsönökkel jelenleg a legszegényebb községek vannak hátralékban, különösen a felső magyarországi megyékben, melyek lakosai ellen az általánosan ismert kedvezőtlen mezőgazdasági visszonyok mellett nem hogy a végrehajtás kellő erélylyel foganatosítható lett volna, de még ujabban is inségkölcsönt kellett részükre engedélyezni; másrészt pedig azt hozza fel a pénzügyminister, hogy a vízszabályozási érdekeltségek által sem térittettek vissza egészen az előirányzatba fölvett összegek, minek oka részint az, hogy a társulattá alakulás munkája be nem fejeztetett, részint, hogy kedvezőtlen viszonyaik folytán ujabbi halasztásokat kérelmeztek és ezeket részükre engedélyezte is. 3. czim. A budapesti II. ker. Főutczában emelendő pénzügyi épület létesítésére kölcsön utján beszerzendő összeg: előirányoztatott . . 295.000 frt, előiratott . . .280.900 „ kevesebb ~ 14.100 frt. E bevételi visszamaradás oka abban rejlik, hogy kisebb összegű kölcsön vétetett fel, mint a minő előirányzatilag czéloztatott. A teljes összegű kölcsönre nem volt szükség már azért sem, mert az állami épületek czimén (rendes kiadások