Zárszámadás, 1890

ÁLLAMI ZÁRSZÁMADÁS AZ 1890. ÉVRE

kiadások. Az előirányzattal szemben a folyó évi utalványozás Észrevételek. több kevesebb Észrevételek. frt | kr frt kr Észrevételek. 25.100 3.628 88 javabeli munkabiró férfiú, az államra nézve minden esetre előnyösebb volt, hogy 200 frt nagyobb fizetése daczára ezen állomáson alkalmaztassák és illetményei, a mennyiben teljes fedezetet nem nyernének, a bányaigazgatóság személyi járandóságainál várható megtaritásokból fedeztessenek, mintha a kérdéses irodatiszti állomás mással töltetett volna be és a pénztáros a 700 frtot meghaladó nyugdiját tétlenségben fogyasztotta volna. A számtanácsos 230 frt fizetés és lakpénz pótlékára vonatkozó felvilágosítás már az 1889. évi zárszámadás 59. lapoldalán a törvényhozás tudomására hozatott, a mihez csak annyi jegyeztetik még, hogy a kérdéses többlet 1892. évben előirányoztatott. 34. czim he z. (Fölhagyott bánya mű vek és a bányászat körüli egyházi ós jótékony czélok.) Ebben az összegben az ó-radnai egyházi és jótékony czélu kiadás czimén utalványozott 807 frt 99Vs krnyi összeg foglaltatik, melyről a részletes költségvetésben gondoskodva nem volt, s a pénzügyministernek az állami számvevőszékhez intézett 55.346. számú átirata szerint gondoskodva azért nem is lehetett, mert a kérdéses kegyúri terheket az 1890. évi XVII. t.-czikk utján történt rendezésig a naszódvidéki gör. katholikus iskola és ösztöndijalap viselte, s igy a fedezet szüksége az 1890. évi költségvetés egybeállításánál még nem forgott fenn. 4. czim 1. rovatához. (Ipari és kereskedelmi czélok). Ebben az összegben foglaltatik az 1890. évben Bécsben tartott általános gazdasági és erdészeti kiállítás magyar ipari és házi ipari részének segélyezésére engedélyezett 4.360 frtnyi állami segély is. Ez a segélyösszeg a ministertanácsnak 1890. évi január 24-én kelt határozata alapján lett kiutalványozva, kimondatván egyúttal, hogy az zárszámadásilag lesz igazolandó. A minister a szóban forgó kiállításnak segélyezését, mely kizárólag annak ipari és házi ipari részére vonatkozott, tárczája költségvetésének e rovata alatt csak általánosságban jelzett czélok keretébe tartozónak vélte, bár ez a kiadás, mert előre látható nem volt, a költségvetést kisérő indokolásban meg sem is említtetett. 28.728 88 javabeli munkabiró férfiú, az államra nézve minden esetre előnyösebb volt, hogy 200 frt nagyobb fizetése daczára ezen állomáson alkalmaztassák és illetményei, a mennyiben teljes fedezetet nem nyernének, a bányaigazgatóság személyi járandóságainál várható megtaritásokból fedeztessenek, mintha a kérdéses irodatiszti állomás mással töltetett volna be és a pénztáros a 700 frtot meghaladó nyugdiját tétlenségben fogyasztotta volna. A számtanácsos 230 frt fizetés és lakpénz pótlékára vonatkozó felvilágosítás már az 1889. évi zárszámadás 59. lapoldalán a törvényhozás tudomására hozatott, a mihez csak annyi jegyeztetik még, hogy a kérdéses többlet 1892. évben előirányoztatott. 34. czim he z. (Fölhagyott bánya mű vek és a bányászat körüli egyházi ós jótékony czélok.) Ebben az összegben az ó-radnai egyházi és jótékony czélu kiadás czimén utalványozott 807 frt 99Vs krnyi összeg foglaltatik, melyről a részletes költségvetésben gondoskodva nem volt, s a pénzügyministernek az állami számvevőszékhez intézett 55.346. számú átirata szerint gondoskodva azért nem is lehetett, mert a kérdéses kegyúri terheket az 1890. évi XVII. t.-czikk utján történt rendezésig a naszódvidéki gör. katholikus iskola és ösztöndijalap viselte, s igy a fedezet szüksége az 1890. évi költségvetés egybeállításánál még nem forgott fenn. 4. czim 1. rovatához. (Ipari és kereskedelmi czélok). Ebben az összegben foglaltatik az 1890. évben Bécsben tartott általános gazdasági és erdészeti kiállítás magyar ipari és házi ipari részének segélyezésére engedélyezett 4.360 frtnyi állami segély is. Ez a segélyösszeg a ministertanácsnak 1890. évi január 24-én kelt határozata alapján lett kiutalványozva, kimondatván egyúttal, hogy az zárszámadásilag lesz igazolandó. A minister a szóban forgó kiállításnak segélyezését, mely kizárólag annak ipari és házi ipari részére vonatkozott, tárczája költségvetésének e rovata alatt csak általánosságban jelzett czélok keretébe tartozónak vélte, bár ez a kiadás, mert előre látható nem volt, a költségvetést kisérő indokolásban meg sem is említtetett. 3,146.369 35 /

8 3,264 059 72 javabeli munkabiró férfiú, az államra nézve minden esetre előnyösebb volt, hogy 200 frt nagyobb fizetése daczára ezen állomáson alkalmaztassák és illetményei, a mennyiben teljes fedezetet nem nyernének, a bányaigazgatóság személyi járandóságainál várható megtaritásokból fedeztessenek, mintha a kérdéses irodatiszti állomás mással töltetett volna be és a pénztáros a 700 frtot meghaladó nyugdiját tétlenségben fogyasztotta volna. A számtanácsos 230 frt fizetés és lakpénz pótlékára vonatkozó felvilágosítás már az 1889. évi zárszámadás 59. lapoldalán a törvényhozás tudomására hozatott, a mihez csak annyi jegyeztetik még, hogy a kérdéses többlet 1892. évben előirányoztatott. 34. czim he z. (Fölhagyott bánya mű vek és a bányászat körüli egyházi ós jótékony czélok.) Ebben az összegben az ó-radnai egyházi és jótékony czélu kiadás czimén utalványozott 807 frt 99Vs krnyi összeg foglaltatik, melyről a részletes költségvetésben gondoskodva nem volt, s a pénzügyministernek az állami számvevőszékhez intézett 55.346. számú átirata szerint gondoskodva azért nem is lehetett, mert a kérdéses kegyúri terheket az 1890. évi XVII. t.-czikk utján történt rendezésig a naszódvidéki gör. katholikus iskola és ösztöndijalap viselte, s igy a fedezet szüksége az 1890. évi költségvetés egybeállításánál még nem forgott fenn. 4. czim 1. rovatához. (Ipari és kereskedelmi czélok). Ebben az összegben foglaltatik az 1890. évben Bécsben tartott általános gazdasági és erdészeti kiállítás magyar ipari és házi ipari részének segélyezésére engedélyezett 4.360 frtnyi állami segély is. Ez a segélyösszeg a ministertanácsnak 1890. évi január 24-én kelt határozata alapján lett kiutalványozva, kimondatván egyúttal, hogy az zárszámadásilag lesz igazolandó. A minister a szóban forgó kiállításnak segélyezését, mely kizárólag annak ipari és házi ipari részére vonatkozott, tárczája költségvetésének e rovata alatt csak általánosságban jelzett czélok keretébe tartozónak vélte, bár ez a kiadás, mert előre látható nem volt, a költségvetést kisérő indokolásban meg sem is említtetett. 117.690 4.759 10.077 1.700 1.265 558 367, 67 52 75 javabeli munkabiró férfiú, az államra nézve minden esetre előnyösebb volt, hogy 200 frt nagyobb fizetése daczára ezen állomáson alkalmaztassák és illetményei, a mennyiben teljes fedezetet nem nyernének, a bányaigazgatóság személyi járandóságainál várható megtaritásokból fedeztessenek, mintha a kérdéses irodatiszti állomás mással töltetett volna be és a pénztáros a 700 frtot meghaladó nyugdiját tétlenségben fogyasztotta volna. A számtanácsos 230 frt fizetés és lakpénz pótlékára vonatkozó felvilágosítás már az 1889. évi zárszámadás 59. lapoldalán a törvényhozás tudomására hozatott, a mihez csak annyi jegyeztetik még, hogy a kérdéses többlet 1892. évben előirányoztatott. 34. czim he z. (Fölhagyott bánya mű vek és a bányászat körüli egyházi ós jótékony czélok.) Ebben az összegben az ó-radnai egyházi és jótékony czélu kiadás czimén utalványozott 807 frt 99Vs krnyi összeg foglaltatik, melyről a részletes költségvetésben gondoskodva nem volt, s a pénzügyministernek az állami számvevőszékhez intézett 55.346. számú átirata szerint gondoskodva azért nem is lehetett, mert a kérdéses kegyúri terheket az 1890. évi XVII. t.-czikk utján történt rendezésig a naszódvidéki gör. katholikus iskola és ösztöndijalap viselte, s igy a fedezet szüksége az 1890. évi költségvetés egybeállításánál még nem forgott fenn. 4. czim 1. rovatához. (Ipari és kereskedelmi czélok). Ebben az összegben foglaltatik az 1890. évben Bécsben tartott általános gazdasági és erdészeti kiállítás magyar ipari és házi ipari részének segélyezésére engedélyezett 4.360 frtnyi állami segély is. Ez a segélyösszeg a ministertanácsnak 1890. évi január 24-én kelt határozata alapján lett kiutalványozva, kimondatván egyúttal, hogy az zárszámadásilag lesz igazolandó. A minister a szóban forgó kiállításnak segélyezését, mely kizárólag annak ipari és házi ipari részére vonatkozott, tárczája költségvetésének e rovata alatt csak általánosságban jelzett czélok keretébe tartozónak vélte, bár ez a kiadás, mert előre látható nem volt, a költségvetést kisérő indokolásban meg sem is említtetett. 18.360 6.708 3.965 94 86 927

s 787, 717, 51 javabeli munkabiró férfiú, az államra nézve minden esetre előnyösebb volt, hogy 200 frt nagyobb fizetése daczára ezen állomáson alkalmaztassák és illetményei, a mennyiben teljes fedezetet nem nyernének, a bányaigazgatóság személyi járandóságainál várható megtaritásokból fedeztessenek, mintha a kérdéses irodatiszti állomás mással töltetett volna be és a pénztáros a 700 frtot meghaladó nyugdiját tétlenségben fogyasztotta volna. A számtanácsos 230 frt fizetés és lakpénz pótlékára vonatkozó felvilágosítás már az 1889. évi zárszámadás 59. lapoldalán a törvényhozás tudomására hozatott, a mihez csak annyi jegyeztetik még, hogy a kérdéses többlet 1892. évben előirányoztatott. 34. czim he z. (Fölhagyott bánya mű vek és a bányászat körüli egyházi ós jótékony czélok.) Ebben az összegben az ó-radnai egyházi és jótékony czélu kiadás czimén utalványozott 807 frt 99Vs krnyi összeg foglaltatik, melyről a részletes költségvetésben gondoskodva nem volt, s a pénzügyministernek az állami számvevőszékhez intézett 55.346. számú átirata szerint gondoskodva azért nem is lehetett, mert a kérdéses kegyúri terheket az 1890. évi XVII. t.-czikk utján történt rendezésig a naszódvidéki gör. katholikus iskola és ösztöndijalap viselte, s igy a fedezet szüksége az 1890. évi költségvetés egybeállításánál még nem forgott fenn. 4. czim 1. rovatához. (Ipari és kereskedelmi czélok). Ebben az összegben foglaltatik az 1890. évben Bécsben tartott általános gazdasági és erdészeti kiállítás magyar ipari és házi ipari részének segélyezésére engedélyezett 4.360 frtnyi állami segély is. Ez a segélyösszeg a ministertanácsnak 1890. évi január 24-én kelt határozata alapján lett kiutalványozva, kimondatván egyúttal, hogy az zárszámadásilag lesz igazolandó. A minister a szóban forgó kiállításnak segélyezését, mely kizárólag annak ipari és házi ipari részére vonatkozott, tárczája költségvetésének e rovata alatt csak általánosságban jelzett czélok keretébe tartozónak vélte, bár ez a kiadás, mert előre látható nem volt, a költségvetést kisérő indokolásban meg sem is említtetett. 10.674 17.676 68 94 86 927

s 787, 717, 51 javabeli munkabiró férfiú, az államra nézve minden esetre előnyösebb volt, hogy 200 frt nagyobb fizetése daczára ezen állomáson alkalmaztassák és illetményei, a mennyiben teljes fedezetet nem nyernének, a bányaigazgatóság személyi járandóságainál várható megtaritásokból fedeztessenek, mintha a kérdéses irodatiszti állomás mással töltetett volna be és a pénztáros a 700 frtot meghaladó nyugdiját tétlenségben fogyasztotta volna. A számtanácsos 230 frt fizetés és lakpénz pótlékára vonatkozó felvilágosítás már az 1889. évi zárszámadás 59. lapoldalán a törvényhozás tudomására hozatott, a mihez csak annyi jegyeztetik még, hogy a kérdéses többlet 1892. évben előirányoztatott. 34. czim he z. (Fölhagyott bánya mű vek és a bányászat körüli egyházi ós jótékony czélok.) Ebben az összegben az ó-radnai egyházi és jótékony czélu kiadás czimén utalványozott 807 frt 99Vs krnyi összeg foglaltatik, melyről a részletes költségvetésben gondoskodva nem volt, s a pénzügyministernek az állami számvevőszékhez intézett 55.346. számú átirata szerint gondoskodva azért nem is lehetett, mert a kérdéses kegyúri terheket az 1890. évi XVII. t.-czikk utján történt rendezésig a naszódvidéki gör. katholikus iskola és ösztöndijalap viselte, s igy a fedezet szüksége az 1890. évi költségvetés egybeállításánál még nem forgott fenn. 4. czim 1. rovatához. (Ipari és kereskedelmi czélok). Ebben az összegben foglaltatik az 1890. évben Bécsben tartott általános gazdasági és erdészeti kiállítás magyar ipari és házi ipari részének segélyezésére engedélyezett 4.360 frtnyi állami segély is. Ez a segélyösszeg a ministertanácsnak 1890. évi január 24-én kelt határozata alapján lett kiutalványozva, kimondatván egyúttal, hogy az zárszámadásilag lesz igazolandó. A minister a szóban forgó kiállításnak segélyezését, mely kizárólag annak ipari és házi ipari részére vonatkozott, tárczája költségvetésének e rovata alatt csak általánosságban jelzett czélok keretébe tartozónak vélte, bár ez a kiadás, mert előre látható nem volt, a költségvetést kisérő indokolásban meg sem is említtetett. 273 227, 17.745 227, oo7, javabeli munkabiró férfiú, az államra nézve minden esetre előnyösebb volt, hogy 200 frt nagyobb fizetése daczára ezen állomáson alkalmaztassák és illetményei, a mennyiben teljes fedezetet nem nyernének, a bányaigazgatóság személyi járandóságainál várható megtaritásokból fedeztessenek, mintha a kérdéses irodatiszti állomás mással töltetett volna be és a pénztáros a 700 frtot meghaladó nyugdiját tétlenségben fogyasztotta volna. A számtanácsos 230 frt fizetés és lakpénz pótlékára vonatkozó felvilágosítás már az 1889. évi zárszámadás 59. lapoldalán a törvényhozás tudomására hozatott, a mihez csak annyi jegyeztetik még, hogy a kérdéses többlet 1892. évben előirányoztatott. 34. czim he z. (Fölhagyott bánya mű vek és a bányászat körüli egyházi ós jótékony czélok.) Ebben az összegben az ó-radnai egyházi és jótékony czélu kiadás czimén utalványozott 807 frt 99Vs krnyi összeg foglaltatik, melyről a részletes költségvetésben gondoskodva nem volt, s a pénzügyministernek az állami számvevőszékhez intézett 55.346. számú átirata szerint gondoskodva azért nem is lehetett, mert a kérdéses kegyúri terheket az 1890. évi XVII. t.-czikk utján történt rendezésig a naszódvidéki gör. katholikus iskola és ösztöndijalap viselte, s igy a fedezet szüksége az 1890. évi költségvetés egybeállításánál még nem forgott fenn. 4. czim 1. rovatához. (Ipari és kereskedelmi czélok). Ebben az összegben foglaltatik az 1890. évben Bécsben tartott általános gazdasági és erdészeti kiállítás magyar ipari és házi ipari részének segélyezésére engedélyezett 4.360 frtnyi állami segély is. Ez a segélyösszeg a ministertanácsnak 1890. évi január 24-én kelt határozata alapján lett kiutalványozva, kimondatván egyúttal, hogy az zárszámadásilag lesz igazolandó. A minister a szóban forgó kiállításnak segélyezését, mely kizárólag annak ipari és házi ipari részére vonatkozott, tárczája költségvetésének e rovata alatt csak általánosságban jelzett czélok keretébe tartozónak vélte, bár ez a kiadás, mert előre látható nem volt, a költségvetést kisérő indokolásban meg sem is említtetett. 273 227, 007, javabeli munkabiró férfiú, az államra nézve minden esetre előnyösebb volt, hogy 200 frt nagyobb fizetése daczára ezen állomáson alkalmaztassák és illetményei, a mennyiben teljes fedezetet nem nyernének, a bányaigazgatóság személyi járandóságainál várható megtaritásokból fedeztessenek, mintha a kérdéses irodatiszti állomás mással töltetett volna be és a pénztáros a 700 frtot meghaladó nyugdiját tétlenségben fogyasztotta volna. A számtanácsos 230 frt fizetés és lakpénz pótlékára vonatkozó felvilágosítás már az 1889. évi zárszámadás 59. lapoldalán a törvényhozás tudomására hozatott, a mihez csak annyi jegyeztetik még, hogy a kérdéses többlet 1892. évben előirányoztatott. 34. czim he z. (Fölhagyott bánya mű vek és a bányászat körüli egyházi ós jótékony czélok.) Ebben az összegben az ó-radnai egyházi és jótékony czélu kiadás czimén utalványozott 807 frt 99Vs krnyi összeg foglaltatik, melyről a részletes költségvetésben gondoskodva nem volt, s a pénzügyministernek az állami számvevőszékhez intézett 55.346. számú átirata szerint gondoskodva azért nem is lehetett, mert a kérdéses kegyúri terheket az 1890. évi XVII. t.-czikk utján történt rendezésig a naszódvidéki gör. katholikus iskola és ösztöndijalap viselte, s igy a fedezet szüksége az 1890. évi költségvetés egybeállításánál még nem forgott fenn. 4. czim 1. rovatához. (Ipari és kereskedelmi czélok). Ebben az összegben foglaltatik az 1890. évben Bécsben tartott általános gazdasági és erdészeti kiállítás magyar ipari és házi ipari részének segélyezésére engedélyezett 4.360 frtnyi állami segély is. Ez a segélyösszeg a ministertanácsnak 1890. évi január 24-én kelt határozata alapján lett kiutalványozva, kimondatván egyúttal, hogy az zárszámadásilag lesz igazolandó. A minister a szóban forgó kiállításnak segélyezését, mely kizárólag annak ipari és házi ipari részére vonatkozott, tárczája költségvetésének e rovata alatt csak általánosságban jelzett czélok keretébe tartozónak vélte, bár ez a kiadás, mert előre látható nem volt, a költségvetést kisérő indokolásban meg sem is említtetett.