Zárszámadás, 1889

ÁLLAMI ZÁRSZÁMADÁS AZ 1889. ÉVRE

kiadások. Az előirányzattal szemben a folyó évi utalványozás Észrevételek. több kevesebb Észrevételek. frt kr frt | kr Észrevételek. 9.190 49% 9.248 68 20. c z i in h e z (Vizi utak). Ez összegben foglaltatik 9.393 frt 29 kr elő nem irányzott kiadás, melyet curiai ítélet alapján a még 1878-ban eszközölt kisajátításokból keletkezett és a kincstárra nézve terhelöleg eldöntött per folytán a Zemplénmegyében fekvő Borsi községnek kifizetni kellett. *) A költségvetési törvényben e fejezet alatt kitett összeg változott az 1889. évi XVI11. t.-czikk alapján a kereskedelemügyi és földmivelésügyi tárczák között évközben foganatosított hitelmegosztás következtében. A változás részletes kimutatását lásd 10—11. lapon. 1. czim. lKözponti igazgatás) 1. rovatához (Személyi járandóságok.) Az ezen összegben a költségvetés részletezésétől eltérőleg tett utalványozásokat a minister az állami számvevőszékhez f. évi juliuslió 10-én 1.547. sz. a. intézett átiratában onnan származtatja, hogy a költségvetésben felvett 3 aligazgató mellé egy negyedik fizetéstelen aligazgató neveztetett ki; ezen fizetéstelen aligazgató pedig 100 frt évi pótlékban részesült azon javadalom terhére, a mely a három aligazgató fizetésére költségvetésileg niegállapittatott, és mely az által takaríttatott meg, hogy az egyik aligazgató nem a költségvetésben megállapított 1.200 frtnyi évi fizetésben, hanem csak 1.100 frtnyi évi fizetésben részesült. Erre az administrativ intézkedésre azért volt szükség, mert az elnöki irodát vezető irodatiszt megbízhatóságát és szorgalmát megjutalmazni kívánta az által, hogy öt fizetéstelen aligazgatóvá nevezte ki és 100 frt pótlékban részesítette. A folyó évben történt előléptetések — és kinevezéseknél azonban már gondoskodott, hogy a költségvetés e tekintetben is pontosan betartassék. A szolgáknál előadott eltérés pedig onnan ered, hogy a budapesti állami felsőbb leányiskola egy szolgája szolgálati tekintetekből a központba neveztetvén ki, a már előbb húzott 400 frt fizetésének élvezetében meghagyandó volt; de a hivatalszolgák állományában létező ezen eltérés ki fog egyenlittetni az 1891. évi költségvetésben. 2. czim. 3. rovatához. (Népnevelési tanfelügyelőségek.) A költségvetés részletezésétől a minister annyiban eltért, hogy egyes tanfelügyelők részére megszavazott pótlékokat rendes fizetésekké változtatott át, a mit az állami számvevőszékhez f. évi augusztushó 4-én 1.485. eln. sz. alatt intézett átiratában következőleg indokol : «A tanfelügyelők törzsfizetése, 3 kivételével, nem helyhez, hanem az illető személyéhez lévén kötve, attól 9.190 49 x/

2 9.248 6.433 68 087, 20. c z i in h e z (Vizi utak). Ez összegben foglaltatik 9.393 frt 29 kr elő nem irányzott kiadás, melyet curiai ítélet alapján a még 1878-ban eszközölt kisajátításokból keletkezett és a kincstárra nézve terhelöleg eldöntött per folytán a Zemplénmegyében fekvő Borsi községnek kifizetni kellett. *) A költségvetési törvényben e fejezet alatt kitett összeg változott az 1889. évi XVI11. t.-czikk alapján a kereskedelemügyi és földmivelésügyi tárczák között évközben foganatosított hitelmegosztás következtében. A változás részletes kimutatását lásd 10—11. lapon. 1. czim. lKözponti igazgatás) 1. rovatához (Személyi járandóságok.) Az ezen összegben a költségvetés részletezésétől eltérőleg tett utalványozásokat a minister az állami számvevőszékhez f. évi juliuslió 10-én 1.547. sz. a. intézett átiratában onnan származtatja, hogy a költségvetésben felvett 3 aligazgató mellé egy negyedik fizetéstelen aligazgató neveztetett ki; ezen fizetéstelen aligazgató pedig 100 frt évi pótlékban részesült azon javadalom terhére, a mely a három aligazgató fizetésére költségvetésileg niegállapittatott, és mely az által takaríttatott meg, hogy az egyik aligazgató nem a költségvetésben megállapított 1.200 frtnyi évi fizetésben, hanem csak 1.100 frtnyi évi fizetésben részesült. Erre az administrativ intézkedésre azért volt szükség, mert az elnöki irodát vezető irodatiszt megbízhatóságát és szorgalmát megjutalmazni kívánta az által, hogy öt fizetéstelen aligazgatóvá nevezte ki és 100 frt pótlékban részesítette. A folyó évben történt előléptetések — és kinevezéseknél azonban már gondoskodott, hogy a költségvetés e tekintetben is pontosan betartassék. A szolgáknál előadott eltérés pedig onnan ered, hogy a budapesti állami felsőbb leányiskola egy szolgája szolgálati tekintetekből a központba neveztetvén ki, a már előbb húzott 400 frt fizetésének élvezetében meghagyandó volt; de a hivatalszolgák állományában létező ezen eltérés ki fog egyenlittetni az 1891. évi költségvetésben. 2. czim. 3. rovatához. (Népnevelési tanfelügyelőségek.) A költségvetés részletezésétől a minister annyiban eltért, hogy egyes tanfelügyelők részére megszavazott pótlékokat rendes fizetésekké változtatott át, a mit az állami számvevőszékhez f. évi augusztushó 4-én 1.485. eln. sz. alatt intézett átiratában következőleg indokol : «A tanfelügyelők törzsfizetése, 3 kivételével, nem helyhez, hanem az illető személyéhez lévén kötve, attól 405.281 907, 579.154 72 20. c z i in h e z (Vizi utak). Ez összegben foglaltatik 9.393 frt 29 kr elő nem irányzott kiadás, melyet curiai ítélet alapján a még 1878-ban eszközölt kisajátításokból keletkezett és a kincstárra nézve terhelöleg eldöntött per folytán a Zemplénmegyében fekvő Borsi községnek kifizetni kellett. *) A költségvetési törvényben e fejezet alatt kitett összeg változott az 1889. évi XVI11. t.-czikk alapján a kereskedelemügyi és földmivelésügyi tárczák között évközben foganatosított hitelmegosztás következtében. A változás részletes kimutatását lásd 10—11. lapon. 1. czim. lKözponti igazgatás) 1. rovatához (Személyi járandóságok.) Az ezen összegben a költségvetés részletezésétől eltérőleg tett utalványozásokat a minister az állami számvevőszékhez f. évi juliuslió 10-én 1.547. sz. a. intézett átiratában onnan származtatja, hogy a költségvetésben felvett 3 aligazgató mellé egy negyedik fizetéstelen aligazgató neveztetett ki; ezen fizetéstelen aligazgató pedig 100 frt évi pótlékban részesült azon javadalom terhére, a mely a három aligazgató fizetésére költségvetésileg niegállapittatott, és mely az által takaríttatott meg, hogy az egyik aligazgató nem a költségvetésben megállapított 1.200 frtnyi évi fizetésben, hanem csak 1.100 frtnyi évi fizetésben részesült. Erre az administrativ intézkedésre azért volt szükség, mert az elnöki irodát vezető irodatiszt megbízhatóságát és szorgalmát megjutalmazni kívánta az által, hogy öt fizetéstelen aligazgatóvá nevezte ki és 100 frt pótlékban részesítette. A folyó évben történt előléptetések — és kinevezéseknél azonban már gondoskodott, hogy a költségvetés e tekintetben is pontosan betartassék. A szolgáknál előadott eltérés pedig onnan ered, hogy a budapesti állami felsőbb leányiskola egy szolgája szolgálati tekintetekből a központba neveztetvén ki, a már előbb húzott 400 frt fizetésének élvezetében meghagyandó volt; de a hivatalszolgák állományában létező ezen eltérés ki fog egyenlittetni az 1891. évi költségvetésben. 2. czim. 3. rovatához. (Népnevelési tanfelügyelőségek.) A költségvetés részletezésétől a minister annyiban eltért, hogy egyes tanfelügyelők részére megszavazott pótlékokat rendes fizetésekké változtatott át, a mit az állami számvevőszékhez f. évi augusztushó 4-én 1.485. eln. sz. alatt intézett átiratában következőleg indokol : «A tanfelügyelők törzsfizetése, 3 kivételével, nem helyhez, hanem az illető személyéhez lévén kötve, attól 1.5G0 831 99 88 87 92 7, 927, 173.872 817, 20. c z i in h e z (Vizi utak). Ez összegben foglaltatik 9.393 frt 29 kr elő nem irányzott kiadás, melyet curiai ítélet alapján a még 1878-ban eszközölt kisajátításokból keletkezett és a kincstárra nézve terhelöleg eldöntött per folytán a Zemplénmegyében fekvő Borsi községnek kifizetni kellett. *) A költségvetési törvényben e fejezet alatt kitett összeg változott az 1889. évi XVI11. t.-czikk alapján a kereskedelemügyi és földmivelésügyi tárczák között évközben foganatosított hitelmegosztás következtében. A változás részletes kimutatását lásd 10—11. lapon. 1. czim. lKözponti igazgatás) 1. rovatához (Személyi járandóságok.) Az ezen összegben a költségvetés részletezésétől eltérőleg tett utalványozásokat a minister az állami számvevőszékhez f. évi juliuslió 10-én 1.547. sz. a. intézett átiratában onnan származtatja, hogy a költségvetésben felvett 3 aligazgató mellé egy negyedik fizetéstelen aligazgató neveztetett ki; ezen fizetéstelen aligazgató pedig 100 frt évi pótlékban részesült azon javadalom terhére, a mely a három aligazgató fizetésére költségvetésileg niegállapittatott, és mely az által takaríttatott meg, hogy az egyik aligazgató nem a költségvetésben megállapított 1.200 frtnyi évi fizetésben, hanem csak 1.100 frtnyi évi fizetésben részesült. Erre az administrativ intézkedésre azért volt szükség, mert az elnöki irodát vezető irodatiszt megbízhatóságát és szorgalmát megjutalmazni kívánta az által, hogy öt fizetéstelen aligazgatóvá nevezte ki és 100 frt pótlékban részesítette. A folyó évben történt előléptetések — és kinevezéseknél azonban már gondoskodott, hogy a költségvetés e tekintetben is pontosan betartassék. A szolgáknál előadott eltérés pedig onnan ered, hogy a budapesti állami felsőbb leányiskola egy szolgája szolgálati tekintetekből a központba neveztetvén ki, a már előbb húzott 400 frt fizetésének élvezetében meghagyandó volt; de a hivatalszolgák állományában létező ezen eltérés ki fog egyenlittetni az 1891. évi költségvetésben. 2. czim. 3. rovatához. (Népnevelési tanfelügyelőségek.) A költségvetés részletezésétől a minister annyiban eltért, hogy egyes tanfelügyelők részére megszavazott pótlékokat rendes fizetésekké változtatott át, a mit az állami számvevőszékhez f. évi augusztushó 4-én 1.485. eln. sz. alatt intézett átiratában következőleg indokol : «A tanfelügyelők törzsfizetése, 3 kivételével, nem helyhez, hanem az illető személyéhez lévén kötve, attól 2.392 70 99 88 87 92 7, 927, 21 596 • 46 C9 15 20. c z i in h e z (Vizi utak). Ez összegben foglaltatik 9.393 frt 29 kr elő nem irányzott kiadás, melyet curiai ítélet alapján a még 1878-ban eszközölt kisajátításokból keletkezett és a kincstárra nézve terhelöleg eldöntött per folytán a Zemplénmegyében fekvő Borsi községnek kifizetni kellett. *) A költségvetési törvényben e fejezet alatt kitett összeg változott az 1889. évi XVI11. t.-czikk alapján a kereskedelemügyi és földmivelésügyi tárczák között évközben foganatosított hitelmegosztás következtében. A változás részletes kimutatását lásd 10—11. lapon. 1. czim. lKözponti igazgatás) 1. rovatához (Személyi járandóságok.) Az ezen összegben a költségvetés részletezésétől eltérőleg tett utalványozásokat a minister az állami számvevőszékhez f. évi juliuslió 10-én 1.547. sz. a. intézett átiratában onnan származtatja, hogy a költségvetésben felvett 3 aligazgató mellé egy negyedik fizetéstelen aligazgató neveztetett ki; ezen fizetéstelen aligazgató pedig 100 frt évi pótlékban részesült azon javadalom terhére, a mely a három aligazgató fizetésére költségvetésileg niegállapittatott, és mely az által takaríttatott meg, hogy az egyik aligazgató nem a költségvetésben megállapított 1.200 frtnyi évi fizetésben, hanem csak 1.100 frtnyi évi fizetésben részesült. Erre az administrativ intézkedésre azért volt szükség, mert az elnöki irodát vezető irodatiszt megbízhatóságát és szorgalmát megjutalmazni kívánta az által, hogy öt fizetéstelen aligazgatóvá nevezte ki és 100 frt pótlékban részesítette. A folyó évben történt előléptetések — és kinevezéseknél azonban már gondoskodott, hogy a költségvetés e tekintetben is pontosan betartassék. A szolgáknál előadott eltérés pedig onnan ered, hogy a budapesti állami felsőbb leányiskola egy szolgája szolgálati tekintetekből a központba neveztetvén ki, a már előbb húzott 400 frt fizetésének élvezetében meghagyandó volt; de a hivatalszolgák állományában létező ezen eltérés ki fog egyenlittetni az 1891. évi költségvetésben. 2. czim. 3. rovatához. (Népnevelési tanfelügyelőségek.) A költségvetés részletezésétől a minister annyiban eltért, hogy egyes tanfelügyelők részére megszavazott pótlékokat rendes fizetésekké változtatott át, a mit az állami számvevőszékhez f. évi augusztushó 4-én 1.485. eln. sz. alatt intézett átiratában következőleg indokol : «A tanfelügyelők törzsfizetése, 3 kivételével, nem helyhez, hanem az illető személyéhez lévén kötve, attól 70 99 88 87 92 7, 927, 814 • 46 C9 15 20. c z i in h e z (Vizi utak). Ez összegben foglaltatik 9.393 frt 29 kr elő nem irányzott kiadás, melyet curiai ítélet alapján a még 1878-ban eszközölt kisajátításokból keletkezett és a kincstárra nézve terhelöleg eldöntött per folytán a Zemplénmegyében fekvő Borsi községnek kifizetni kellett. *) A költségvetési törvényben e fejezet alatt kitett összeg változott az 1889. évi XVI11. t.-czikk alapján a kereskedelemügyi és földmivelésügyi tárczák között évközben foganatosított hitelmegosztás következtében. A változás részletes kimutatását lásd 10—11. lapon. 1. czim. lKözponti igazgatás) 1. rovatához (Személyi járandóságok.) Az ezen összegben a költségvetés részletezésétől eltérőleg tett utalványozásokat a minister az állami számvevőszékhez f. évi juliuslió 10-én 1.547. sz. a. intézett átiratában onnan származtatja, hogy a költségvetésben felvett 3 aligazgató mellé egy negyedik fizetéstelen aligazgató neveztetett ki; ezen fizetéstelen aligazgató pedig 100 frt évi pótlékban részesült azon javadalom terhére, a mely a három aligazgató fizetésére költségvetésileg niegállapittatott, és mely az által takaríttatott meg, hogy az egyik aligazgató nem a költségvetésben megállapított 1.200 frtnyi évi fizetésben, hanem csak 1.100 frtnyi évi fizetésben részesült. Erre az administrativ intézkedésre azért volt szükség, mert az elnöki irodát vezető irodatiszt megbízhatóságát és szorgalmát megjutalmazni kívánta az által, hogy öt fizetéstelen aligazgatóvá nevezte ki és 100 frt pótlékban részesítette. A folyó évben történt előléptetések — és kinevezéseknél azonban már gondoskodott, hogy a költségvetés e tekintetben is pontosan betartassék. A szolgáknál előadott eltérés pedig onnan ered, hogy a budapesti állami felsőbb leányiskola egy szolgája szolgálati tekintetekből a központba neveztetvén ki, a már előbb húzott 400 frt fizetésének élvezetében meghagyandó volt; de a hivatalszolgák állományában létező ezen eltérés ki fog egyenlittetni az 1891. évi költségvetésben. 2. czim. 3. rovatához. (Népnevelési tanfelügyelőségek.) A költségvetés részletezésétől a minister annyiban eltért, hogy egyes tanfelügyelők részére megszavazott pótlékokat rendes fizetésekké változtatott át, a mit az állami számvevőszékhez f. évi augusztushó 4-én 1.485. eln. sz. alatt intézett átiratában következőleg indokol : «A tanfelügyelők törzsfizetése, 3 kivételével, nem helyhez, hanem az illető személyéhez lévén kötve, attól