Zárszámadás, 1889

ÁLLAMI ZÁRSZÁMADÁS AZ 1889. ÉVRE

kiadások. Az előirányzattal szemben a folyó évi utalványozás Észrevételek. több kevesebb Észrevételek. frt | kr frt kr Észrevételek. 90.420 1.372 43 06 884 1.963 3.443 2,209.671 23 53 89 62 22. czim li o z. Ebből 5.455 frt 18 kr mint a nyírbátori dohánybeváltó hivatal telepen az 1887. évben kötött szerződés él telmében teljesített építkezésért esedékes végjárandóság beruházási képez, miről az 1889. évi előirányzatban gondoskodva nem volt. 24. czimliez. Iz összegben foglaltatik: а.) a miskolczi sóhivatalnál alkalmazott sótárnok 150 frt lakpénztöbblete; б.) egy ellenőr részére költségvetésileg megá lapított leO frtnyi személyi pótlék helyett tényleg 190 frttal utalványozott összegből 1889. évre esedékes 03 frt 32 kr, melyekről sem az 1889., sem pedig az 1890. évi költségvetésben gondoskodni nem lehetett, de a melyek az 1891. évi költségvetésben már föl vannak véve. A pénzügyminister indokolása szerint a lakpénztöbblet onnan ered, hogy a Gyöngyösön fennállott "óhivatal Miskolczra helyeztetvén át, a sótárnok részére, kinek egyedül Gyöngyösön volt természetbeni 1 kása, Miskolczon lakbért kellett utalványozni ; az ellenőr személyi pótléka fejében azért utalványoztatott 100 frt helyett 190 frt, mert az illető az 1889. évi julius végével feloszlatott rnármarosszigeti jószágigazgatóságnál 800 frt fizetéssel és természetbeni járandóságok élvezete mellett, mint irodatiszt volt alkalmazásban, s mikor a szolnoki sóhivatalhoz ellenőrré kineveztetett, részére az irodatiszti állásában élvezett természetbeni járandóságok egyenértéktől évi 190 frt személyes pótlék engedélyeztetett, mely az átmeneti kiadásokból a sójövedék terhére rendeltetett elszámoltatni. 27. czimhez. Ez összegben a gödöllői uradalmi igazgató fizetésénél mutatkozó 400 frtnyi löbblet foglaltatik, mely a pénzügyminister felvilágosítása szerint onnan ered, hogy az 1888. évben állásáról leköszönt gödöllői uradalmi igazgató 1600 frt fizetés élvezetében állott, a helyébe áthelyezett rnármarosszigeti jószágigazgató fizetése pedig 2.000 frtot tesz ki, — az áthelyezés 1888. évi november havában történvén, tehát oly időben, midőn az 1889. évi költésgvetés már összeálliiatott, minek folytán ez már megváltoztatható nem volt. Az itt mutatkozó 400 frtnyi többlet teljesen indokolva van azzal, hogy a XVI. fejezet 26. czimén a rnármarosszigeti jószágigazgatói állás megüresedése folytán — mely többé be sem töltetett — 2.000 frt megtakarítás éretett el. 28. czimhez. Ez összegben 941 frt 66 kr személyi járandóságok foglaltatnak, melyekről az előirányzatban gondoskodva nem volt. A pénzügyminister indokolása szerint a selmeezi bányaigazgatóságnál alkalmazott száintiszt 200 frt pótléka és 30 frt lakpénze azért nem fordul elő a költségvetés részletezésében, mert e számtiszt 1871-ben nem a rendszeresített szánitiszti fizetéssel, hatem a volt járandóságainak megtartása mellett hivatalból lett az I. osztályú számtiszti allomásra kinevezve, és így a 200 frtnyi tizedéves pótlékát és az ez után járó 15°/

0-nyi lakpénzt is élvezi, ezen költségek az igazgatóság személyi járandóságainál elérendő intercaláris megtakaritásokból fedeztettek. A nagybányai bányaigazgató 41 frt 66 krnyi fizetési többlete onnan ered, hogy a rendszeresített, de az 1889. évi költségvetésbe föl nem vett igazgató november hónapban tette le az esküt, és igy illetménytöbbletéuek deczember hóra esedékes részlete a személyi járandóságoknál elért megtakarítások terhére utalványoztatott. A nagybányai bányaigazgatóságn;:l a kohóügyi előadói és a gép- és építészeti felügyelősegédi állomások betöltve nem lévén, ezek ellátására 1 kohótiszt osztatott be szolgálattételre és fizetésének fele része, azaz 500 frt a bányaigazgatóság terhére utalványoztatott, mert a szolgálatot ott teljesiti, a 150 frt lakpénzt pedig azért kellett neki utalványozni, mert a szolgálat érdekél en minden helyettesítési átalány nélkül osztatott be, és Nagybányán természetbeni lakást nem élvez, az oltani szolgálat tartamára tehát öt a jog és méltányosság szerint lakpénzzel kellett ellátni ; mindezen illetmények az üresedésben levő gép- és építészeti felügyelősegédi állomás járandóságaiban kellő fedezetet nyernek. A számvevő osztályoknál alkalmazott 2 szolga részére egyenként 10 frttal engedélyezett lakbértöbbletre nézve lelhozatik, hogy e szolgák az 1875-ben rendszeresítve volt 50 frtnyi lakpénzzel lettek kinevezve, azok tehát a szerzett igények alapján élvezik a magasabb lakpénzt, mig a többi szolgák az 1877-ben rendszeresített 40 frtnyi lakpénz élvezetében állanak. 29. czimhez. Ez összegben az úrvölgyi bányahivatali orvos 800 frt fizetése és 120 frt lakpénze foglaltatik, melyről az előirányzatban gondoskodva nem volt. A pénzúgyministernek felvilágosítása szerint a beszterczebányai, tájai, óhegyi. úrvölvölgyi és magurkai bánya- és kohómíiveknél az ingyenes gyógykezelésre jogosultak nagyszamára való tekintetből, az úrvölgyi bányamű üzemének beszüntetése ulán is, elkerültetlen volt a beszterczebányai kerületben Beszterczebánya székhelylyel legalább egy rendes kincstári bányaorvosi állásnak fentartása, mely állásra a rendelkezés alatti úrvölgyi bányaorvos neveztetett ki, illetőleg helyeztetett vissza előbb élvezett összes járandóságaiba. Ez orvosi állassal összekötőit illetmények az 1£89. évi költségvetésbe föl nem vétethettek azért, mert a rendelkezés a költségvetés összeállítása utáni időben történt és csak az 1891. évi költségvetésben lehetett a fedezetről gondoskodni. Az orvos lótartási illetménye az úrvölgyi bányaliivatalnál ily czélra felvett összeg terhére, a 1 00 frt fizetés és 120 frt lakpénz ellenben, a mennyiben ezek a selmeezi orvosnak ily ezélra felvett tiszteletdíjában egészben fedezetet nem találtak, a szélaknai bányahivatalnál az „orvoslás és gyógyszerek" rovatán fölvett hitel terhére utalványoztatott. 34. czimhez. Ez összegben a maros-njvári sófelúgyelőségnél alkalmazott I-so bányati zt részére utalványozott 200 frtnyi fizetési többlet foglaltatik, melyről az előirányzatban gondoskodva nem volt, s mely a pénzügyminister indokolása szerint az által keletkezett, hogy egy volt hivatalfőnök jogerős fegyelmi ítélettel évi 1000 frtra laszállitott fizetéssel bányatisztnek Ma: os-Ujvárra helyeztetett át, a fegyelmi büntetés hatályának 1885-ben történt törlése után azonban részérc az előbbi 1.200 frtnyi fizetés engedélyeztetett a maros-ujvári föbányahlvatalnál a személyi járandóságok ro\atán várt megtakarítások terhére, minthogy az 1889. évi költségvetésben a már tényleg élvezett 1.200 frt fizetés helyett csak 1.000 frt volt fölvéve. 59.114 62.518 64 527* • 2,213.115 35.609 2.254 21.847 21.302 262.269 19.917 136.71.8 1 100.679 51 51 99 74% 7 5 7, 46 257, 03 21 19% 40 7, 35 07 V. 857, 22. czim li o z. Ebből 5.455 frt 18 kr mint a nyírbátori dohánybeváltó hivatal telepen az 1887. évben kötött szerződés él telmében teljesített építkezésért esedékes végjárandóság beruházási képez, miről az 1889. évi előirányzatban gondoskodva nem volt. 24. czimliez. Iz összegben foglaltatik: а.) a miskolczi sóhivatalnál alkalmazott sótárnok 150 frt lakpénztöbblete; б.) egy ellenőr részére költségvetésileg megá lapított leO frtnyi személyi pótlék helyett tényleg 190 frttal utalványozott összegből 1889. évre esedékes 03 frt 32 kr, melyekről sem az 1889., sem pedig az 1890. évi költségvetésben gondoskodni nem lehetett, de a melyek az 1891. évi költségvetésben már föl vannak véve. A pénzügyminister indokolása szerint a lakpénztöbblet onnan ered, hogy a Gyöngyösön fennállott "óhivatal Miskolczra helyeztetvén át, a sótárnok részére, kinek egyedül Gyöngyösön volt természetbeni 1 kása, Miskolczon lakbért kellett utalványozni ; az ellenőr személyi pótléka fejében azért utalványoztatott 100 frt helyett 190 frt, mert az illető az 1889. évi julius végével feloszlatott rnármarosszigeti jószágigazgatóságnál 800 frt fizetéssel és természetbeni járandóságok élvezete mellett, mint irodatiszt volt alkalmazásban, s mikor a szolnoki sóhivatalhoz ellenőrré kineveztetett, részére az irodatiszti állásában élvezett természetbeni járandóságok egyenértéktől évi 190 frt személyes pótlék engedélyeztetett, mely az átmeneti kiadásokból a sójövedék terhére rendeltetett elszámoltatni. 27. czimhez. Ez összegben a gödöllői uradalmi igazgató fizetésénél mutatkozó 400 frtnyi löbblet foglaltatik, mely a pénzügyminister felvilágosítása szerint onnan ered, hogy az 1888. évben állásáról leköszönt gödöllői uradalmi igazgató 1600 frt fizetés élvezetében állott, a helyébe áthelyezett rnármarosszigeti jószágigazgató fizetése pedig 2.000 frtot tesz ki, — az áthelyezés 1888. évi november havában történvén, tehát oly időben, midőn az 1889. évi költésgvetés már összeálliiatott, minek folytán ez már megváltoztatható nem volt. Az itt mutatkozó 400 frtnyi többlet teljesen indokolva van azzal, hogy a XVI. fejezet 26. czimén a rnármarosszigeti jószágigazgatói állás megüresedése folytán — mely többé be sem töltetett — 2.000 frt megtakarítás éretett el. 28. czimhez. Ez összegben 941 frt 66 kr személyi járandóságok foglaltatnak, melyekről az előirányzatban gondoskodva nem volt. A pénzügyminister indokolása szerint a selmeezi bányaigazgatóságnál alkalmazott száintiszt 200 frt pótléka és 30 frt lakpénze azért nem fordul elő a költségvetés részletezésében, mert e számtiszt 1871-ben nem a rendszeresített szánitiszti fizetéssel, hatem a volt járandóságainak megtartása mellett hivatalból lett az I. osztályú számtiszti allomásra kinevezve, és így a 200 frtnyi tizedéves pótlékát és az ez után járó 15°/

0-nyi lakpénzt is élvezi, ezen költségek az igazgatóság személyi járandóságainál elérendő intercaláris megtakaritásokból fedeztettek. A nagybányai bányaigazgató 41 frt 66 krnyi fizetési többlete onnan ered, hogy a rendszeresített, de az 1889. évi költségvetésbe föl nem vett igazgató november hónapban tette le az esküt, és igy illetménytöbbletéuek deczember hóra esedékes részlete a személyi járandóságoknál elért megtakarítások terhére utalványoztatott. A nagybányai bányaigazgatóságn;:l a kohóügyi előadói és a gép- és építészeti felügyelősegédi állomások betöltve nem lévén, ezek ellátására 1 kohótiszt osztatott be szolgálattételre és fizetésének fele része, azaz 500 frt a bányaigazgatóság terhére utalványoztatott, mert a szolgálatot ott teljesiti, a 150 frt lakpénzt pedig azért kellett neki utalványozni, mert a szolgálat érdekél en minden helyettesítési átalány nélkül osztatott be, és Nagybányán természetbeni lakást nem élvez, az oltani szolgálat tartamára tehát öt a jog és méltányosság szerint lakpénzzel kellett ellátni ; mindezen illetmények az üresedésben levő gép- és építészeti felügyelősegédi állomás járandóságaiban kellő fedezetet nyernek. A számvevő osztályoknál alkalmazott 2 szolga részére egyenként 10 frttal engedélyezett lakbértöbbletre nézve lelhozatik, hogy e szolgák az 1875-ben rendszeresítve volt 50 frtnyi lakpénzzel lettek kinevezve, azok tehát a szerzett igények alapján élvezik a magasabb lakpénzt, mig a többi szolgák az 1877-ben rendszeresített 40 frtnyi lakpénz élvezetében állanak. 29. czimhez. Ez összegben az úrvölgyi bányahivatali orvos 800 frt fizetése és 120 frt lakpénze foglaltatik, melyről az előirányzatban gondoskodva nem volt. A pénzúgyministernek felvilágosítása szerint a beszterczebányai, tájai, óhegyi. úrvölvölgyi és magurkai bánya- és kohómíiveknél az ingyenes gyógykezelésre jogosultak nagyszamára való tekintetből, az úrvölgyi bányamű üzemének beszüntetése ulán is, elkerültetlen volt a beszterczebányai kerületben Beszterczebánya székhelylyel legalább egy rendes kincstári bányaorvosi állásnak fentartása, mely állásra a rendelkezés alatti úrvölgyi bányaorvos neveztetett ki, illetőleg helyeztetett vissza előbb élvezett összes járandóságaiba. Ez orvosi állassal összekötőit illetmények az 1£89. évi költségvetésbe föl nem vétethettek azért, mert a rendelkezés a költségvetés összeállítása utáni időben történt és csak az 1891. évi költségvetésben lehetett a fedezetről gondoskodni. Az orvos lótartási illetménye az úrvölgyi bányaliivatalnál ily czélra felvett összeg terhére, a 1 00 frt fizetés és 120 frt lakpénz ellenben, a mennyiben ezek a selmeezi orvosnak ily ezélra felvett tiszteletdíjában egészben fedezetet nem találtak, a szélaknai bányahivatalnál az „orvoslás és gyógyszerek" rovatán fölvett hitel terhére utalványoztatott. 34. czimhez. Ez összegben a maros-njvári sófelúgyelőségnél alkalmazott I-so bányati zt részére utalványozott 200 frtnyi fizetési többlet foglaltatik, melyről az előirányzatban gondoskodva nem volt, s mely a pénzügyminister indokolása szerint az által keletkezett, hogy egy volt hivatalfőnök jogerős fegyelmi ítélettel évi 1000 frtra laszállitott fizetéssel bányatisztnek Ma: os-Ujvárra helyeztetett át, a fegyelmi büntetés hatályának 1885-ben történt törlése után azonban részérc az előbbi 1.200 frtnyi fizetés engedélyeztetett a maros-ujvári föbányahlvatalnál a személyi járandóságok ro\atán várt megtakarítások terhére, minthogy az 1889. évi költségvetésben a már tényleg élvezett 1.200 frt fizetés helyett csak 1.000 frt volt fölvéve. • 100.680 4.530 97.145 7.318 51 51 99 74% 7 5 7, 46 257, 03 21 19% 40 7, 35 07 V. 857, 22. czim li o z. Ebből 5.455 frt 18 kr mint a nyírbátori dohánybeváltó hivatal telepen az 1887. évben kötött szerződés él telmében teljesített építkezésért esedékes végjárandóság beruházási képez, miről az 1889. évi előirányzatban gondoskodva nem volt. 24. czimliez. Iz összegben foglaltatik: а.) a miskolczi sóhivatalnál alkalmazott sótárnok 150 frt lakpénztöbblete; б.) egy ellenőr részére költségvetésileg megá lapított leO frtnyi személyi pótlék helyett tényleg 190 frttal utalványozott összegből 1889. évre esedékes 03 frt 32 kr, melyekről sem az 1889., sem pedig az 1890. évi költségvetésben gondoskodni nem lehetett, de a melyek az 1891. évi költségvetésben már föl vannak véve. A pénzügyminister indokolása szerint a lakpénztöbblet onnan ered, hogy a Gyöngyösön fennállott "óhivatal Miskolczra helyeztetvén át, a sótárnok részére, kinek egyedül Gyöngyösön volt természetbeni 1 kása, Miskolczon lakbért kellett utalványozni ; az ellenőr személyi pótléka fejében azért utalványoztatott 100 frt helyett 190 frt, mert az illető az 1889. évi julius végével feloszlatott rnármarosszigeti jószágigazgatóságnál 800 frt fizetéssel és természetbeni járandóságok élvezete mellett, mint irodatiszt volt alkalmazásban, s mikor a szolnoki sóhivatalhoz ellenőrré kineveztetett, részére az irodatiszti állásában élvezett természetbeni járandóságok egyenértéktől évi 190 frt személyes pótlék engedélyeztetett, mely az átmeneti kiadásokból a sójövedék terhére rendeltetett elszámoltatni. 27. czimhez. Ez összegben a gödöllői uradalmi igazgató fizetésénél mutatkozó 400 frtnyi löbblet foglaltatik, mely a pénzügyminister felvilágosítása szerint onnan ered, hogy az 1888. évben állásáról leköszönt gödöllői uradalmi igazgató 1600 frt fizetés élvezetében állott, a helyébe áthelyezett rnármarosszigeti jószágigazgató fizetése pedig 2.000 frtot tesz ki, — az áthelyezés 1888. évi november havában történvén, tehát oly időben, midőn az 1889. évi költésgvetés már összeálliiatott, minek folytán ez már megváltoztatható nem volt. Az itt mutatkozó 400 frtnyi többlet teljesen indokolva van azzal, hogy a XVI. fejezet 26. czimén a rnármarosszigeti jószágigazgatói állás megüresedése folytán — mely többé be sem töltetett — 2.000 frt megtakarítás éretett el. 28. czimhez. Ez összegben 941 frt 66 kr személyi járandóságok foglaltatnak, melyekről az előirányzatban gondoskodva nem volt. A pénzügyminister indokolása szerint a selmeezi bányaigazgatóságnál alkalmazott száintiszt 200 frt pótléka és 30 frt lakpénze azért nem fordul elő a költségvetés részletezésében, mert e számtiszt 1871-ben nem a rendszeresített szánitiszti fizetéssel, hatem a volt járandóságainak megtartása mellett hivatalból lett az I. osztályú számtiszti allomásra kinevezve, és így a 200 frtnyi tizedéves pótlékát és az ez után járó 15°/

0-nyi lakpénzt is élvezi, ezen költségek az igazgatóság személyi járandóságainál elérendő intercaláris megtakaritásokból fedeztettek. A nagybányai bányaigazgató 41 frt 66 krnyi fizetési többlete onnan ered, hogy a rendszeresített, de az 1889. évi költségvetésbe föl nem vett igazgató november hónapban tette le az esküt, és igy illetménytöbbletéuek deczember hóra esedékes részlete a személyi járandóságoknál elért megtakarítások terhére utalványoztatott. A nagybányai bányaigazgatóságn;:l a kohóügyi előadói és a gép- és építészeti felügyelősegédi állomások betöltve nem lévén, ezek ellátására 1 kohótiszt osztatott be szolgálattételre és fizetésének fele része, azaz 500 frt a bányaigazgatóság terhére utalványoztatott, mert a szolgálatot ott teljesiti, a 150 frt lakpénzt pedig azért kellett neki utalványozni, mert a szolgálat érdekél en minden helyettesítési átalány nélkül osztatott be, és Nagybányán természetbeni lakást nem élvez, az oltani szolgálat tartamára tehát öt a jog és méltányosság szerint lakpénzzel kellett ellátni ; mindezen illetmények az üresedésben levő gép- és építészeti felügyelősegédi állomás járandóságaiban kellő fedezetet nyernek. A számvevő osztályoknál alkalmazott 2 szolga részére egyenként 10 frttal engedélyezett lakbértöbbletre nézve lelhozatik, hogy e szolgák az 1875-ben rendszeresítve volt 50 frtnyi lakpénzzel lettek kinevezve, azok tehát a szerzett igények alapján élvezik a magasabb lakpénzt, mig a többi szolgák az 1877-ben rendszeresített 40 frtnyi lakpénz élvezetében állanak. 29. czimhez. Ez összegben az úrvölgyi bányahivatali orvos 800 frt fizetése és 120 frt lakpénze foglaltatik, melyről az előirányzatban gondoskodva nem volt. A pénzúgyministernek felvilágosítása szerint a beszterczebányai, tájai, óhegyi. úrvölvölgyi és magurkai bánya- és kohómíiveknél az ingyenes gyógykezelésre jogosultak nagyszamára való tekintetből, az úrvölgyi bányamű üzemének beszüntetése ulán is, elkerültetlen volt a beszterczebányai kerületben Beszterczebánya székhelylyel legalább egy rendes kincstári bányaorvosi állásnak fentartása, mely állásra a rendelkezés alatti úrvölgyi bányaorvos neveztetett ki, illetőleg helyeztetett vissza előbb élvezett összes járandóságaiba. Ez orvosi állassal összekötőit illetmények az 1£89. évi költségvetésbe föl nem vétethettek azért, mert a rendelkezés a költségvetés összeállítása utáni időben történt és csak az 1891. évi költségvetésben lehetett a fedezetről gondoskodni. Az orvos lótartási illetménye az úrvölgyi bányaliivatalnál ily czélra felvett összeg terhére, a 1 00 frt fizetés és 120 frt lakpénz ellenben, a mennyiben ezek a selmeezi orvosnak ily ezélra felvett tiszteletdíjában egészben fedezetet nem találtak, a szélaknai bányahivatalnál az „orvoslás és gyógyszerek" rovatán fölvett hitel terhére utalványoztatott. 34. czimhez. Ez összegben a maros-njvári sófelúgyelőségnél alkalmazott I-so bányati zt részére utalványozott 200 frtnyi fizetési többlet foglaltatik, melyről az előirányzatban gondoskodva nem volt, s mely a pénzügyminister indokolása szerint az által keletkezett, hogy egy volt hivatalfőnök jogerős fegyelmi ítélettel évi 1000 frtra laszállitott fizetéssel bányatisztnek Ma: os-Ujvárra helyeztetett át, a fegyelmi büntetés hatályának 1885-ben történt törlése után azonban részérc az előbbi 1.200 frtnyi fizetés engedélyeztetett a maros-ujvári föbányahlvatalnál a személyi járandóságok ro\atán várt megtakarítások terhére, minthogy az 1889. évi költségvetésben a már tényleg élvezett 1.200 frt fizetés helyett csak 1.000 frt volt fölvéve. 51 51 99 74% 7 5 7, 46 257, 03 21 19% 40 7, 35 07 V. 857, 22. czim li o z. Ebből 5.455 frt 18 kr mint a nyírbátori dohánybeváltó hivatal telepen az 1887. évben kötött szerződés él telmében teljesített építkezésért esedékes végjárandóság beruházási képez, miről az 1889. évi előirányzatban gondoskodva nem volt. 24. czimliez. Iz összegben foglaltatik: а.) a miskolczi sóhivatalnál alkalmazott sótárnok 150 frt lakpénztöbblete; б.) egy ellenőr részére költségvetésileg megá lapított leO frtnyi személyi pótlék helyett tényleg 190 frttal utalványozott összegből 1889. évre esedékes 03 frt 32 kr, melyekről sem az 1889., sem pedig az 1890. évi költségvetésben gondoskodni nem lehetett, de a melyek az 1891. évi költségvetésben már föl vannak véve. A pénzügyminister indokolása szerint a lakpénztöbblet onnan ered, hogy a Gyöngyösön fennállott "óhivatal Miskolczra helyeztetvén át, a sótárnok részére, kinek egyedül Gyöngyösön volt természetbeni 1 kása, Miskolczon lakbért kellett utalványozni ; az ellenőr személyi pótléka fejében azért utalványoztatott 100 frt helyett 190 frt, mert az illető az 1889. évi julius végével feloszlatott rnármarosszigeti jószágigazgatóságnál 800 frt fizetéssel és természetbeni járandóságok élvezete mellett, mint irodatiszt volt alkalmazásban, s mikor a szolnoki sóhivatalhoz ellenőrré kineveztetett, részére az irodatiszti állásában élvezett természetbeni járandóságok egyenértéktől évi 190 frt személyes pótlék engedélyeztetett, mely az átmeneti kiadásokból a sójövedék terhére rendeltetett elszámoltatni. 27. czimhez. Ez összegben a gödöllői uradalmi igazgató fizetésénél mutatkozó 400 frtnyi löbblet foglaltatik, mely a pénzügyminister felvilágosítása szerint onnan ered, hogy az 1888. évben állásáról leköszönt gödöllői uradalmi igazgató 1600 frt fizetés élvezetében állott, a helyébe áthelyezett rnármarosszigeti jószágigazgató fizetése pedig 2.000 frtot tesz ki, — az áthelyezés 1888. évi november havában történvén, tehát oly időben, midőn az 1889. évi költésgvetés már összeálliiatott, minek folytán ez már megváltoztatható nem volt. Az itt mutatkozó 400 frtnyi többlet teljesen indokolva van azzal, hogy a XVI. fejezet 26. czimén a rnármarosszigeti jószágigazgatói állás megüresedése folytán — mely többé be sem töltetett — 2.000 frt megtakarítás éretett el. 28. czimhez. Ez összegben 941 frt 66 kr személyi járandóságok foglaltatnak, melyekről az előirányzatban gondoskodva nem volt. A pénzügyminister indokolása szerint a selmeezi bányaigazgatóságnál alkalmazott száintiszt 200 frt pótléka és 30 frt lakpénze azért nem fordul elő a költségvetés részletezésében, mert e számtiszt 1871-ben nem a rendszeresített szánitiszti fizetéssel, hatem a volt járandóságainak megtartása mellett hivatalból lett az I. osztályú számtiszti allomásra kinevezve, és így a 200 frtnyi tizedéves pótlékát és az ez után járó 15°/

0-nyi lakpénzt is élvezi, ezen költségek az igazgatóság személyi járandóságainál elérendő intercaláris megtakaritásokból fedeztettek. A nagybányai bányaigazgató 41 frt 66 krnyi fizetési többlete onnan ered, hogy a rendszeresített, de az 1889. évi költségvetésbe föl nem vett igazgató november hónapban tette le az esküt, és igy illetménytöbbletéuek deczember hóra esedékes részlete a személyi járandóságoknál elért megtakarítások terhére utalványoztatott. A nagybányai bányaigazgatóságn;:l a kohóügyi előadói és a gép- és építészeti felügyelősegédi állomások betöltve nem lévén, ezek ellátására 1 kohótiszt osztatott be szolgálattételre és fizetésének fele része, azaz 500 frt a bányaigazgatóság terhére utalványoztatott, mert a szolgálatot ott teljesiti, a 150 frt lakpénzt pedig azért kellett neki utalványozni, mert a szolgálat érdekél en minden helyettesítési átalány nélkül osztatott be, és Nagybányán természetbeni lakást nem élvez, az oltani szolgálat tartamára tehát öt a jog és méltányosság szerint lakpénzzel kellett ellátni ; mindezen illetmények az üresedésben levő gép- és építészeti felügyelősegédi állomás járandóságaiban kellő fedezetet nyernek. A számvevő osztályoknál alkalmazott 2 szolga részére egyenként 10 frttal engedélyezett lakbértöbbletre nézve lelhozatik, hogy e szolgák az 1875-ben rendszeresítve volt 50 frtnyi lakpénzzel lettek kinevezve, azok tehát a szerzett igények alapján élvezik a magasabb lakpénzt, mig a többi szolgák az 1877-ben rendszeresített 40 frtnyi lakpénz élvezetében állanak. 29. czimhez. Ez összegben az úrvölgyi bányahivatali orvos 800 frt fizetése és 120 frt lakpénze foglaltatik, melyről az előirányzatban gondoskodva nem volt. A pénzúgyministernek felvilágosítása szerint a beszterczebányai, tájai, óhegyi. úrvölvölgyi és magurkai bánya- és kohómíiveknél az ingyenes gyógykezelésre jogosultak nagyszamára való tekintetből, az úrvölgyi bányamű üzemének beszüntetése ulán is, elkerültetlen volt a beszterczebányai kerületben Beszterczebánya székhelylyel legalább egy rendes kincstári bányaorvosi állásnak fentartása, mely állásra a rendelkezés alatti úrvölgyi bányaorvos neveztetett ki, illetőleg helyeztetett vissza előbb élvezett összes járandóságaiba. Ez orvosi állassal összekötőit illetmények az 1£89. évi költségvetésbe föl nem vétethettek azért, mert a rendelkezés a költségvetés összeállítása utáni időben történt és csak az 1891. évi költségvetésben lehetett a fedezetről gondoskodni. Az orvos lótartási illetménye az úrvölgyi bányaliivatalnál ily czélra felvett összeg terhére, a 1 00 frt fizetés és 120 frt lakpénz ellenben, a mennyiben ezek a selmeezi orvosnak ily ezélra felvett tiszteletdíjában egészben fedezetet nem találtak, a szélaknai bányahivatalnál az „orvoslás és gyógyszerek" rovatán fölvett hitel terhére utalványoztatott. 34. czimhez. Ez összegben a maros-njvári sófelúgyelőségnél alkalmazott I-so bányati zt részére utalványozott 200 frtnyi fizetési többlet foglaltatik, melyről az előirányzatban gondoskodva nem volt, s mely a pénzügyminister indokolása szerint az által keletkezett, hogy egy volt hivatalfőnök jogerős fegyelmi ítélettel évi 1000 frtra laszállitott fizetéssel bányatisztnek Ma: os-Ujvárra helyeztetett át, a fegyelmi büntetés hatályának 1885-ben történt törlése után azonban részérc az előbbi 1.200 frtnyi fizetés engedélyeztetett a maros-ujvári föbányahlvatalnál a személyi járandóságok ro\atán várt megtakarítások terhére, minthogy az 1889. évi költségvetésben a már tényleg élvezett 1.200 frt fizetés helyett csak 1.000 frt volt fölvéve.