Zárszámadás, 1887

Részletes jelentés az 1887. évre

Az „Ötfalusi birtok" és annak eladása. Niczky István 1809-ben a Ludovika-alap javára 1000 bankó forint alapítványt tett, mely később 450 frt 30 krra apadt, s minthogy az alapitó a köteles kamatot nem fizette, annak az Ütfalu határához tartozó birtokrésze per útján 1515 frt 4/

8-ad krnyi váltó, vagyis 606 pengő forint értékben, előbb birói zálogként, 1859-ben pedig végleg is az alapra ruháztatott. A Ludovika-akademia és szintén birtokos társai: a Nemzeti Muzeum és a vallás-alap jogi képviselője közt egyrészt, másrészt a többi birtokosság közt 1870-ben biróság előtt kötött egyesség jött létre, a melynek következtében a Ludovika-alap javára 12 6 2

4/ioo ese

tt, melynek kezelését a többi alapítványi birtokokkal együtt a czeglédi alapítványi főtisztség intézte. A közös birtoklás kulcsa 1875-ben újra megállapittatott, a Ludovika-alapot ekkor már 141

6

4/ioo ölette meg. Minthogy a szóban levő erdőbirtok az alapnak nemcsak hogy jövedelmet nem hozott, de annak kezelése úgyszólva folyton veszteséggel járt; a honvédelmi minister már 1873-ban annak eladatását hozta javaslatba a vallás- és közoktatási minister előtt, ez utóbbinak ellenzése folytán azonban nem elébb, mint csak 1884-ben s ekkor már a közoktatási minister kezdeményezésére jöhetett köztük létre megállapodás, melynek következtében az egész közös birtok, mely állott 6949 • öl belsőségből, 752 katasztralis hold és 460 • öl erdőből, a becslés s egyéb előzetes munkálatok keresztülvitele után, a szabályok megtartása mellett, nyilvános árverésen 1886-ban a regale-joggal együtt 18.000 frtért örök áron eladatott. A vételárból tartozott a vevő 6.000 frtot azonnal, ugyanannyit az 1887-iki és ugyanannyit az 1888-iki márczius 1-én 6°/

0-os kamattal együtt lefizetni. Az alapok közös birtoklási kulcsa pedig tett: a Ludovika-akademiáé 2

2/

8

3 részt, pénzben 4771 frt 04 krt, a Nemzeti Muzeumé 3

9/

8

3 részt, pénzben 8457 frt 92 krt, a vallás-alapé szintén 2

2/

8

3 részt, pénzben szintén 4771 frt 04 krt. Minthogy a honvédelmi minister ezen eladási ügyet az állami számvevőszékhez 1887. april 26-án 7453. sz. alatt intézett fölvilágositó átirata szerint a törvényhozásnak be nem jelentette azért, mert az ötfalusi birtok, mint a hogy már jelezni szerencsénk volt, nagyobb részben a közoktatási minister felügyelete alatt álló alapok tulajdonát képezvén, már 1884-ben felkérte a közoktatási ministert, hogy a birtok együttes eladásához esetleg szükséges minden teendőkre nézve, s igy a Ludovika-alapot illetőleg is intézkedjék. A vallás- és közoktatási minister pedig az állami számvevőszékhez 1887. szept. 1-én 22.385. sz. alatt intézett, szintén fölvilágositó átirata szerint, a bejelentést, az eladási ár összegének csekélysége miatt, szükségesnek nem tartja. Az állami számvevőszék az ötfalusi birtoknak a Ludovika-akademia és a magyar Nemzeti Muzeum alapját megillető részét az 1870. XVIII. t.-cz. 9. §-a