Zárszámadás, 1886

Részletes jelentés az 1886. évre

éppen azon rovatokká, czimekké, fejezetekké alakítva mennek át eredményestül a zárszámadás I. Készébe (összehasonlító kimutatás), mint a mely rovatokká, czimekké, fejezetekké alakitva mentek azok át a kormány részletes előirányzataiból a költségvetési törvénybe, még pedig azon okból, hogy a költségvetési törvény ugyanazon rovataival, czimeivel, fejezeteivel, mint azokkal teljesen egy alapon állók, az 1880. G6. tk. 25. §-nak rendeletéhez képest ö s s z e h a s o n 1 i t a ssanak, s megállapítván ekép a kezelés kedvező, vagy kedvezőtlen eredményét, a kormány felelősségének érvényesítését lehetővé tegyék. A költségvetésre kiható törvények végrehajtásából folyó eredményeknek zárszámadását teljesen, és önállóan az I. Rész képezi. A részletezések negyedik hasábjában fölvett tényleges eredmények végre átvitetnek az I. Rész harmadik hasábjába (tényleges bevétel, illetve kiadás) az eredményekben azonban a legtöbb rovatnál nemcsak a folyó évet megillető tényleges bevételek, illetve kiadások, de mult évi hátralékok, azaz oly összegek is foglaltatnak, melyeket a kormány a mult évre kifizetendőül a mult költségvetési évben már kiutalványozott (befizetendőül előirt), azokért a törvényhozás előtt meg is felelt, de a naptári év végéig ki nem fizetett, illetőleg, minthogy a költségvetési év a naptári évnél három hóval hosszabb, ki sem fizethetett, és a mely lényeges különbségnek tulajdonítandó az, hogy habár a pénztári kezelés nagy fontosságánál fogva éppen azon rovatokká, czimekké, fejezetekké alakitva megy is át az I. Rész harmadik hasábjába, mint a melyekkel a költségvetési évet kizárólag megillető utalványozás (előírás) annak második hasábjába, ott a törvénynyel, mint azzal nem egy alapon álló, össze nem hasonlittatik. A mi már a mérlegeket illeti, ezek az eddig használt alapelvek fentartása mellett, — ez idén először ujabb, s remélhetni véljük, — könnyebben áttekinthető alakot nyertek, és a zárszámadás IV. részében jelenkezvén, saját rendeltetéséhez képest veszi fel magába mindenik a zárszámadás többi részében elszórtan fekvő őt megillető elemeket; még pedig: Az I. Résznek az előírásra, illetve az utalványozásra vonatkozó összes eredményei, továbbá a III. Részből a kötvény kezelésnél, az állami adósságoknál, a követeléseknél mutatkozó nyereségek és veszteségek, valamint egyéb vagyongyarapodások, apadások átmennek a „Jövedelmi mérlegbe", kitüntetésére annak, hogy a'kötségvetési év jövedelemmel záratott-e le, vagy hiánynyal? A zárszámadás I., II. Részeinek tényleges pénztári eredményei, és a III. Részből a pénztári maradvány az év elején és végén átvitetnek a „Pénztári mérlegbe" kitüntetése végett annak, hogy a költségvetési évben a költségvetési törvények végrehajtásából folyó kezelésnél (valódi és átmeneti) és az átfutó kezelésnél külön-külön mennyi folyt be tényleg, mennyi adatott ki? és hogy a mult évről áthozott pénztári maradvány fogyott-e vagy szaporodott és mennyivel?