Zárszámadás, 1884

Részletes jelentés az 1884. évre

Ebből tányleg félhasználtatott: a) közigazgatási czélokra . . . 41.527 frt 18 kr ; b) élelmezésre 59.082 » — » c) építkezésre 14.572 » — » d) szállításra 4.582 » —• > e) anyagokra és szerekre . • . 4.108 » 15 » f) függő tartozásokra .... 423 » — » g) kórházi költségre .... 20.910 » 53 » h) vallás és tanügyekre .... 4.780 » — » i) népkonyhára (vöröskereszt) . . 21.571 » 73 » k) földek megváltására .... 11.300 » 43 » l) mérnöki költségre .... 9.098 » 95 » m) különfélékre .... 500 » — » együtt 192.455 frt 97 kr ; ellenben bevételeztetett: 1. szállítási költségek megtérítése fejében . . . .279 frt 21 kr, 2. a népkonyha költségeire befolyt téritmények czimén .... 700 » — » együtt . . . 997 » 21 » ennek betudásával a tiszta tényleges kiadás 191.458 frt 76 kr. Ezen kiadásra nézve a pénzügyminister úr a következő „indokolást" közölte: A bukovinai székelyeknek a hazában való megtelepítése iránt az 1883. év folyamában országszerte indult mozgalom a Bukovinába szakadt székelyek jókora részét arra csábította, hogy megválva ottani lakhelyétől, s azon földtől, a mely egy évszázadon át otthona volt, tömegesen visszatérjen a magyar hazába. E hazavándorlás sok tekintetben korai volt, mert noha az aldunai VI. és VII. öblözetnek a Duna áradásai ellen eszközölt biztosítása azzal a czélzattal vétetett foganatba, hogy annak területére telepitvények létesittessenek, s a telepek alkotására első sorban a magyar elemre irányult a figyelem, a kérdéses dunai öblözetek az 1883. év nyarának végén, a mikor a bukovinai székelyek hazavonulása kezdődött, az emiitett, s bár akkor már a Duna árja ellen töltésekkel védett dunai öblözetek nem « \ alának még abban az állapotban, hogy betelepítésük további előmunkálatok nélkül akadálytalanul teljesedésbe mehetett volna. A hazavándorolt bukovinai székelyeknek az aldunai VI. és VIE. öblözetben megérkezte tehát ineglepetésszerüleg hatott, s még készületlen állapotra talált; de a közvélemény határozott nyilatkozata oly nyomatékosan követelte a hazaérkezettek megtelepítését, hogy a kormánynak a már nemzeti becsületkérdéssé tett ügyet egész erélylyel felkarolnia, s habár tetemes áldozatok árán is, a legmesszebb menő intézkedéseket és rendszabályokat életbe léptetnie kellett, nehogy az egész mozgalom a haza. és a nemzet szégyenére csúfos kudarczot valljon. Hogy a telepítést eszközölni lehessen, mindenekelőtt a Duna árja ellen már védett öblözeteknek a belvizektől való mentesítését, s a belvizek szabályo zását kellett foganatba venni, hogy ez utón a telepállományok alakítására, s eke12*