Zárszámadás, 1883

Részletes jelentés az 1883. évre

tanodánál segélydijakat rendszeresített, a külföldön foglalkozó iparosokat ösztöndijakban részesítette, a szövő-ipar érdekében különböző vidékeken ideiglenes gyakorlati tanfolyamokat rendeztetett be, gyárakat és keresett iparműhelyeket részint a szükséges gépekkel való ellátás, részint munkavezető-szakközegek díjazása utján segélyezte. Mindezen intézkedések költségeit szabatosan előirányozni nem lehetvén, azoknál a túlságos takarékosság egyértelmű volna a czéltalan költekezéssel. A kereskedelmi czőlok rovatán fölmerült 5'773 frt 25

1/

2 kr túlkiadást a kolozsvári felsőbb kereskedelmi iskola részére engedélyezett állami segély és a kereskedelmi fontos közlemények közzététele idézték elő. A külkereskedelmi czélok rovatán is többrendbeli túlkiadás fordult elő. Nevezetesen: az ország érdeke — mindamellett, hogy e czélra külön fedezet nem volt megszavazva — elodázhatlanná tette 11.028 frt 95 krnyi díjnak kifizetését az osztrák-magyar Lloydnak az év második felében tett hat brazíliai hajó járatai ért. Továbbá a „szabadalmak és védjegyek" kezelése rovatán 4.057 frt 18 krral több adatott ki részint azon körülmény folytán, hogy a szabadalmi dijakból magyar pénztáraknál befolyt, az előirányzatot tetemesen meghaladó bevételnek megfelelően az osztrák kincstár javára elszámolt 25°/

0 aránylag szinte nagyobb lett az előirányzott összegnél, részint pedig azon oknál fogva, mivel a szabadalmi törvények tanulmányozására Berlinbe kiküldött tisztviselő utazási költségei, a szabadalmakra vonatkozó katalógus szerkesztése és kinyomatása, valamint a szabadalmi tárgyak műszaki megbirálása az előirányzottnál több költséget igényeltek. 4. czim. A gazdaság különböző ágainak emelésére: megszavaztatott . . 583.286 frt — kr, utalványoztatott (987 frt 63^2 kr arany-ágio betudásával) 681.905 „ 97 „ túlkiadás ~7 T 7~ . 98.619 frt 97 kr, melynek indokolására a következők szolgálnak: A gazdasági kiállítások és versenyek nagyobb számánál fogva a díjazásokra és a titkárok javadalmazására is nagyobb állami segély kívántatott; a zsitva-uj falusi újonnan létrejött földmivelési iskola berendezése, fölszerelése, a kibérelt földek haszonbére s a vezető tanár díjazása lényeges befolyással voltak a túlkiadás előidézésére; uj intézmény a kertészeti telep is Újpesten, melyet a gyermekmenhely-egylet állított fel, a mihez az állam a kertész díjazásán kivül 3000 frt segélylyel járult; a földmivelési értesítő s a gazdasági irodalom termékeinek megfelelő segélyezése, a kultúrmérnöki intézmény folytonos fejlődése a