Zárszámadás, 1880

Részletes jelentés az 1880. évre

pénztárba, s ezen befizetéstől az emiitett oknál fogva a közmunka- és közlekedési minister ur is egyelőre eltekinteni kiván. YIIÍ. A gépgyárnak, valamint a volt magyar-svájczi vaggongyárnak 187

1/2-l

)en az üzlet folytatására utalványozott, később azonban kizárólag a gépgyár használatára bocsátott 750.000 frtnyi forgó tőke után az eredeti megállapodások szerint 5% kamat volt fizetendő; a minek megfelelőleg a kamat 1873. végéig a számadásokban tényleg föl is vétetett, 1874. óta azonban egészen kihagyatott. Az e tekintetben szükséges intézkedések megtételére a közmunka- és közlekedési minister ur az állami számvevőszék részéről fölkéretvén, 1881. évi julius 1-én 16.201. sz. a. kelt átiratában kijelenti: miszerint az üzleti tőke kamatozását azon oknál fogva véli mellőzendőnek, mert az állami kincstárra nézve közönyös, hogy az esedékes összeg kamat, vagy pedig nagyobb jövedelem czimén szállittassék be, másrészt pedig magángyárak üzleti számlái sem terheltetnek meg ily kamatokkal, minthogy azok az alaptőkéből kihasitott külön üzleti tőkével rendelkeznek. IX. Az 1873. XVII. t.-cz. 2. §-ának határozatára vonatkozólag, mely szerint az állami kincstár a Ferencz-csatornai társaságnak nyújtandó 4,018.000 frt állami segély fejében a társulattól részvényeket névszerinti értékben vesz át, megemlittetik: hogy a nevezett társulatnak 1880-ban kiűzetett, és a közlekedési tárczát illető beruházások között elszámolt 199.260 frtnak megfelelő részvényösszeg az állami kincstárba beszállittatott, és a pénzügyi tárczához tartozó „ingó állami vagyonnál" bevételeztetett. X. A budap e st-új szászi vasutvonalat illetőleg, a kormány az 1880. XXXVIII. t.-cz. 4. §-ban nyert felhatalmazással, hogy t. i. az épitési költségeket a tisza vidéki vas pályatársulattól átvett 1,993.000 frt értékű elsőbbségi kötvények értékesitéséből befolyó készpénzzel fedezhesse, nem élt, s tekintettel a kedvező tőzsdei árfolyamra, az emiitett kötvények elárusitása végett csak 1881-ben tett intézkedést; minek folyománya volt, hogy ezen vasutrész 1880-ki épitési költségeit az állami kincstár egyéb bevételeiből fedezték. XI. A brassó-tömösi vasút építésére; a Tiszánál létesítendő szabályozásra, és a d á 11 y a-v i n k o v cz e i vasút építésére az 1880. XXI. t.-cz. 2. §-ban (B) II. — 2. fejezet 3., 4., 5. czime alatt) megszavazott hitelek az utalványozott költségek által nem vétetvén teljesen igénybe, megemlitendőnek tartja az állami számvevőszék, hogy az ugyanezen czélokra — a kilátásban levő nagyobb mérvű építkezésekre kért, s az 1881. XXIII. t.-cz. 2. §-sa második pontjában meg is szavazott 120.000 — 35.000 — és 160.000 frtnyi póthitelek egészen érintetlenül maradtak. XII. A vasúti kamatbiztositást illetőleg az állami számvevőszék tekintettel az 1877. évi „részletes jelentésének" 90. lapján mondottakra, kötelességének tartja a törvényhozás tudomására hozni: hogy a közmunka- és közlekedési 15