Zárszámadás, 1879

Részletes jelentés az 1879. évre

s a mint a minister ur megjegyzi, az utalványozott összeg különben sem oly jelentékeny, hogy azt az esetleges siker reményében koczkáztatni nem lehetett volna. 7. czim. A m. kir. állami vasutak üzleti kiadásai: megszavaztatott . . 7,470.000 frt — kr. O 7 / utalványoztatott . . 8,180.192 „ 33 „ túlkiadás . ~ 7 . . 710.192 frt 33 kr, megjegyezvén, hogy az utalványozott összegben foglaltatnak az időközben állami kezelésbe átvett vágvölgyi vasútnak 236.998 frt 21 krnyi és a broód-butudi vasútnak . 2.076 „ 28 „ kiadásai is, melyek az előirányzatban tekintetbe véve nem voltak; az e szerint fenmaradó és tisztán a kir. állami vasutakat illető . . 471.117 frt 84 kr túl kiadásra nézve a következő indokok említhetők fel: A mellett, hogy a vasúti igazgatóság az előirányzat készítése idején a keleti vasút, és a forgalomnak később átadott más vonalrészek tényleges szükségletét saját tapasztalásból nem ismerte, s ^gy a valódi szükségletnek megfelelő előirányzatot nem is hozhatott javaslatba, előre nem látott rendkívüli körülmények is befolyással voltak a túlkiadás előidézésére; mint például: a vágvölgyi vasút átvételével és a dálya-broódi vasút építésével járó tetemes utazási, áthelyezési s más személyzeti költségek; a rendkívül kedvezőtlen időjárás, mely jelentékeny pályafentartási munkálatokat vont maga után; milyenek nevezetesen a keleti vasútnál a hegycsuszamlások által okozott, s a vizármentesitési munkálatok. A rendkívüliek sorába tartozik továbbá a gyorsabb járatú vonatok berendezése, minek folytán a síneknek benső lemezekkel való megerősítése, nagy mennyiségű talpfák kicserélése és nagymérvű kavicságyalás vált szükségessé. Ezekhez járult még, hogy az északi vonalon a harangjelző műveket részint villámhárítókkal látták el, részint villamos szerkezetüekkel cserélték fel; s végül, hogy a forgalom érdekében több állomáson a vaspályához uj kavicsutat, a budapesti állomáson pedig asphaltjárdát' készítettek.