Zárszámadás, 1879

Részletes jelentés az 1879. évre

„Az állami számvevőszék, tekintettel a fennálló törvények rendeletére, melyek „ellenőrzési eljárásának kizárólagos alapját képezik, a pénzügyminister ur részéről „elfoglalt álláspontra nem helyezkedhetik; de ha azt tehetné is, még azon esetben „sem volna azon helyzetben, hogy a pénzügyminister ur érveléséhez hozzá járulhatna, még pedig a következő okokból: „1-ször, mert azon körülmény, mely az 1870-es évek elején fennállott, „hogy t. i. a rézpénz túlveretés az ezüstpénzben kevesebb mennyiségben „kivert váltópénz összegével ellensúlyoztatott, ugy, hogy a vert ezüst és rézváltópénz együttvéve az ezüst és rézváltópénznek meghatározott maximu„mát 1877. évig túl nem haladta, jelenleg már fenn nem áll, minthogy a törvényesen 11,100.000 forinttal megállapított ezüstváltópénz időközben már teljesen „kiveretett; „2-szor, mert az 1878. VI. ujabb törvényezikk alkotása alkalmat nyújtott a „pénzügyminister urnák az addig létezett rézpénztöbbletet, annak a fölemelt „maximumba való betudása által, minden kár és veszteség mellőzésével elenyészhetni, és igy egyúttal a törvényen ejtett sérelmet helyrehozni; „3-szor, mert az állami számvevőszéknek fönnebb idézett több évi zárszámadási jelentéseiben a még kiverhető váltópénzmennyiségre nézve fölvett számok, „a mennyiben azok eddig kifogás alá nem vétettek, a kormány részéről helyeseknek „ismertettek el, a miből kifolyólag az 1878. zárszámadási jelentésben (83. lap) „ez év végével kiverhetőnek jelzett 68.188 frt 46 krt túlhaladni nem lett volna „szabad; „4-szer, mert alig helyeselhető az, ha érvényes osztrák veretű „pénz Magyarországban beolvasztatik, és helyette magyar veretű váltópénz „hozatik forgalomba, és az is kétséges, vájjon e tekintetben a monarchia két pénz„ügyministere a magyar és az osztrák törvényhozás felhatalmazása nélkül egyez„kedhetik-e? végtére miután a már idézett 58.874/1874. számú átiratban az előbbi „pénzügyminister ur azt jegyezte meg, miszerint az akkori (37.030 frtnyi) többlet „onnan ered, „mert annak kiveretése régi ausztriai veret ti félkrajczárosokból „ 1873. márczius és május havában" foganatosíttatott, a miből sem az, hogy afélkrajczá„rosok mennyisége éppen 7,406.000 darabból 37.030 frtnyi nérvértékben állott, „sem pedig az ki nem vehető, hogy a régi ausztriai veretű félkrajezárosok érvénytelenek, azaz olyanok voltak-e? melyek már régebben vonattak be a forgalomból, esetleg tehát már új veretű osztrák félkrajezárosok által pótolva „is lehetnek, — még az is kérdésesnek látszik, vájjon nem haladja-e túl a vert réz„pénzmennyiség a monarchia két államában az e tekintetben a két államra „nézve együttvéve megállapított maximumot? „Mmdezen okokat azonban csak mellékesen megérintve, az állami számvevőszék, tekintettel a reá nézve egyedül mérvadó 1868. VII. t.-czikkre, mely a „kiverhető részpénzmennyiséget határozottan 300.000 frttal, és az 1878. VI„t.-czikkre, mely azt ujabban ismét 150.000 frttal, együtt 450.000 frttal álla-