Zárszámadás, 1877

Részletes jelentés az 1877. évre

Az aláírás folytán 1877-ben forgalomba bocsátott 31,995.755 frt aranyjáradék-kötvény után az agióval együtt befolyt, és a zárszámadásban előirányzat nélküli bevételkint fölvétetett . ... . . . 30,714.913 frt 65 kr, a kibocsátott kötvények kamattéritményc fejében bejött ......... 365.796 „ 05 „ pedig — későbbi kiegyenlítés fenntartása mellett — az átfutó kezelésnél mutattatott ki. A kötvények kibocsátásával és értékesítésével járó költségek fejében kiadatott, és a zárszámadásban mint előirányzat nélküli átmeneti kiadás fölvétetett: a) a kötvényeknek franczia bélyeggel való ellátására 18.266 fit — kr, b) jutalékra és eladási költségre . . . .1,509.047 „58 „ c) posta távírda, és egyéb költségre . . . 4 7 „ 72 „ d) papirszállitásra a kötvényekhez . . . 30.542 „ 40 „ e) ellenőrzési költségre a papírgyártásnál . . 2.823 „67 „ f) kötvény előállítási költségre .... 38.463 „ 72V

2 » g) szállítási költségre 1.241 „32 „ Összesen . 1,6007432 „ 41

1/,, kr, megjegyezvén, hogy ezen összegben az 1875. XLIX. t.-cz. alapján fölvehető 80 millió forint járadékkölcsönnek 1876-ban kibocsátott első fele, = 40 millió névértékű kötvény után járó költség egy része is foglaltatik. Magyar keleti vasút. Ezen vasút a magyar keleti vasúti társulattal kötött, és az 1876. L. t.czikkel bekebelezett szerződés alapján jutott a magyar állam tulajdonába. Miután a kormány a keleti vasút vonalait már 1876. évi február 1-től kezelésébe vette, és a vasút 1876. végén már teljesen az állam tulajdonába ment át, az állami számvevőszék czélszerünek találta volna, hogy ezen tényeket, a szerződésből kifejlett viszonyokat, és az azzal kapcsolatos hitelműveleteket az állami zárszámadás következőképen hozza kifejezésre: 1. a magyar állam tulajdonába átjött ingók és ingatlanok tartozékaikkal együtt (tehát azon netán létező alap, vagy alapok is, melyek a szerződés 10. §. értelmében a vasutvonalak tartozékát képezik) és pedig egyelőre — formaszerü megbecslésig, — hogy ez által az állam vagyonmérlege csorbát ne szenvedjen, az átvállalt összes tehernek megfelelő értékben, mint cselekvő vagyon, az átvállalt terhek és adósságok pedig, mint szenvedő vagyon vétessék föl az állami leltárba; 2. a vasút üzleti bevétele és kiadása, — a többi állami vasutak módjára — a közlekedési tárczában vétessék föl, mig esetleges üzleti fölöslege a pénzügyi tárczának adandó át, és ott veendő számba; 3. az államra átszállott elsőbbségi kölcsönök kötvényeinek kamatozására és törlesztésére fordított összegek — a részvények fe-