Zárszámadás, 1876

Részletes jelentés az 1876. évre

„s a fölmentvényt a kezelési választmánynak az adja: a ministertanács azon nézetében állapodott meg, hogy a honvédelmi minister ur nincsen hivatva az egylet „működésébe a számadásoknak saját közegei által való megvizsgáltatása által avat-* „kőzni, s a törvényhozásilag megszavazott segélyösszegre nézve felelőssége csakis „odáig terjedhet, hogy ezen összeget az egyletnek valósággal átszolgáltatta." „A fönnebbiekből folyólag a képviselőház ama határozatának, melyre Nagy„méltóságod hivatkozik, s mely szerint az egylet számadása rendszeres vizsgálás „végett az egyleti elnökség á{tal évenkint az állami számszékhez adandó be, szemben „a törvénynek idézett világos szavaival más értelme nem lehet, minthogy az állami „számvevőszék ellenőrizze, hogy a megszavazott állami segély az egylet rendelkezésére bocsáttatott, s ezáltal az alapszabályokban meghatározott czélra fordíttatott; „e czélból közlendők, még pedig közvetlenül az egylet elnöksége által a számadások „a számvevőszékkel a nélkül azonban, hogy ennek folytán a számvevőszék az egylet „egész működésének felülvizsgálatába bocsátkozhatnék." A minisfcertanácsnak ezen határozata a fönebb vázolt nehézségek eloszlatására a számvevőszék szempontjából megnyugvással el nem fogadható. Különösen kiemelendő a ministertanács részéről felhozott indokok közül az, mely szerint a törvény szavainál fogva „az egylet a rendelkezésére bocsátott „összegről alapszabályai értelmében maga intézkedik, s a számadások megvizsgá„lását is a közgyűlés teljesiti s a fölmentvényt a kezelési választmánynak az „adja." Az alapszabályoknak ezen idézett határozatai azonban az állami számvevőszék véleménye-szerint, az egyletnek csakis saját vagyonára, s annak jövedelmeire vonatkoznak, melyek fölött a teljes és kizárólagos rendelkezési jogot az alapszabályok értelmében az egylet, mint tulajdonos méltán gyakorolja. De miután a saját tulajdonból folyó jövedelmek elégtelensége miatt az egylet 1876 óta évenkint megszavazott 45.000 forintnyi állami segélyezésben is részesül, — ez időtől fogva az egylet az állam által segélyezett intézetek viszonyába lépett, és annak számadásai az 1870. XVIII. t.-cz. 17. §-a értelmében ugyanolyan elbánás alá vonandók, minőben a többi államköltségvetésileg segélyzett intézetek, és alapok rendszerint részesülnek ; különben is nem lehetvén szem elől téveszteni azt, hogy midőn bármely intézetnek az állam részéről segély nyujtatik, akkor ez — önként érthetőleg — oly föltevéssel, és annyiban történik, a mennyiben azon intézetnek egyéb jövedelmi forrása a kitűzött czél elérésére elégtelenek. Az ellenőrzés szabatossága tehát alig engedné meg eltekinteni azon kérdéstől, vájjon az intézet egyéb pénzeszközeinek elégtelensége által, az állami segélyzés szükségessége való^azoltatik-e? ban az állami számvevőszék nem tekintheti magát felhatalmazottnak Mmtu. , , , . '. . '^vényes állásponttól eltérni mindaddig, mig a törvény netalan ezen nezete szerint j • i ' ° . , M e2M £-vlet részére engeJ^tt hitelösszeget, - szemben az egyéb intezeteknek , ,, > , uj ,— kivételes eljárás alá tartozónak nem és alapoknak járó• BC£:ly-adomaiiyok.^» - . 1 ' , „ , ^szaggyules vegeldontese ele terjeszti, iellegezi, — a kérdésben forgo ügyöt az ^