Zárszámadás, 1873

Részletes jelentés az 1873. évre

A magyar és erdélyi alapnak ez évi pénztári fölöslege 483.150 frt 52

1 /2 krral az állam- kincstárba szállíttatván, ennek beszámításával a kincstár követelése tökében 1873 végével 12,829.195 frt G9 krra szállott alá. Vasúti kölcsön. A mint az állami számvevőszék már a mult évben jelentette, az 1867: XIII. t.- cz. alapján fölvett vasúti kölcsön hitelművelete 1872. évben befejeztetett. Ebből kifolyólag ezen kölcsön- alapnak pénzmaradványa, valamint követelései és tartozásai is az 1873-ik évben az államkincstárra szállottak át. Időszerűnek véli az állami számvevőszék ez alkalommal a vasúti kölcsön-alap összes kezelését kitüntetni, s teszi ezt az alá csatolt kimutatásban, melyből, s jelesül annak négy utolsó hasábjából az is igazolható, hogy az 1868 — 1873-ik évi állami zárszámadásokban fölvett, s az e kölcsönről szóló 1872. évi pénzügyministeri végjelentésben előforduló eredmények, — a compensálások tekintetbevételével tökéletesen megegyeznek. Már a mult évi részletes jelentésben (22. lapon) fölemlittetett, hogy a beruházásokra forditható pénzösszeg .... 68,969.178 frt 09V2 kr, a tényleges kiadás 69,238.310 „ 58 „ födözésére nem lévén elegendő, idegen pénzekből, e czélra fölhasználtak : 269.132 „ 48v

2 krt e miatt, s még más — alább előadandó okoknál fogva — a vasúti kölcsönből szerzett értékek változást szenvednek. A kölcsön évi járadéka (kamat és törlesztés) és az azzal kapcsolatos költségek ugyanis az arra kirendelt jövedelmek elégtelensége miatt 964.835 „ 67 kr. erejéig ideiglenesen a fönnebbi 68,969.178 frt O9V2 krból födöztettek, s ezen előirásba is vett követelés megtérítésének reményében ugyanoly összegű idegen pénzek használtattak föl beruházásokra; következőleg ezen összeg a pénzügyminister urnák 1872 végéig föntartott, és az állami számvevőszék részéről is osztott véleménye szerint, a vasutikölcsön-alapnak az államkincstárból megtérítendő lett volna. Minthogy azonban a pénzügyminister ur — eddigi nézetétől, illetőleg eljárásától eltérőleg — az emiitett jövedelmi hiány megtérítését megtagadta, s ezen kincstári tartozást az 1873-ki számadásában elejtvén, annak viselését magára a vasúti kölcsönre hárította; minthogy továbbá 1873-ban a kölcsön-alap bevétele czimén . 42.410 frt 73 kr, kiadása „ 418.020 „ 56V

2 „ tehát tiszta kiadásként utólagosan az államkincstár terhére elszámoltatott 375.609 frt 83^2 kr. (lásd a kimutatás 12. és 27. tételét),